Baritz Sarolta Laura elmondta: a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem 2010-ben indított, posztgraduális képzése a keresztény társadalmi elvek a gazdaságban nevet viseli. "A közgazdaságtan ugyanis eredetileg is összekapcsolódott az emberrel, az emberi kiteljesedéssel, a közjóval" - tette hozzá a közgazdász domonkos nővér.

Mint mondta: "Arisztotelész a Politika című könyvében arról beszél, hogy a gazdasági életnek a közjót, magyarul az embert, az emberi kiteljesedést kell szolgálnia."

"Volt egy közgazdasági irányzat a XV-XVIII. században az olasz civil polgári humanizmus idején, civil gazdaság volt a neve"- mondta Baritz Sarolta Laura. Hozzátette: eszerint az emberi a gazdaság legfőbb célja a boldogság.

Mint mondta: "úgy nevezték: »public happiness«, vagyis közboldogság, amit közjóllétnek fordítunk."

"A gazdaság eredetileg a szolgáló, tehát az eszköz szerepét tölti be a társadalom életében, az emberi kiteljesedést szolgálja" - hangsúlyozta a közgazdász domonkos nővér. Hozzátette: "mi a boldogságot egy tökéletesedési cél felé törő, dinamikus folyamatnak fogjuk fel."

"A március 28-án rendezett konferenciának az egyik célja, hogy megismertesse ezt a fajta arisztoteliánus boldogságfelfogást" - mondta Baritz Sarolta Laura.

"Azt is mondjuk, hogy a 2008-as gazdasági válság mélyén az embernek és erkölcsi mivoltának válsága húzódik" - mondta a közgazdász domonkos nővér.

Hozzátette: "azt kell tisztázni, ki és milyen az ember." Mint mondta: "a XVIII. századi közgazdaságtan az úgynevezett antropológiai fordulat után a "rossz ember" képre épít, aki önző, a saját szubjektív önérdekét követi, nem él a kapcsolataiban, individualista."

"Olyan emberkép, amely nem az életet és az élhetőséget célozza" - mondta a közgazdász domonkos nővér.

"Az egy másik paradigma, amit most szeretnénk bemutatni. Az a reményünk, hogy ha ez életre tud kelni, akkor változni tud a gazdasági felfogás is" - tette hozzá Baritz Sarolta Laura.