Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Húsz éve indult a GSM szolgáltatás Magyarországon

Húsz éve, 1994 márciusában indult el Magyarországon a GSM rendszerű digitális mobilszolgáltatás.

Az egységes nemzetközi szabványon alapuló GSM (Global System for Mobile Communication) rendszernek számos előnye volt a korábban már működő analóg rádiótelefon-hálózatokkal szemben, így például a jobb minőségű beszédkódolás és a nagyobb hálózati kapacitás. Emellett a GSM tette lehetővé a nemzetközi roamingolást.

A GSM szolgáltatás bevezetésével egy időben jelentek meg az első kisebb méretű, már zsebben is elférő mobiltelefonok, amelyek felváltották a korábban táska méretű, 4 kilogramm súlyú mobilkészülékeket - emlékeztet a Magyar Telekom és az Ericsson évforduló alkalmából készült összeállítása.

A GSM rendszereken kezdetben még csak hangalapú szolgáltatásokat és rövid szöveges üzenet szolgáltatást (SMS) lehetett nyújtani, a csomagkapcsolt adatszolgáltatások csak az ezredforduló után indultak el. 2001-ben a mobilinternettel elérhető sebesség 9,6 kbps (kilobit per szekundum) volt, a mai legkorszerűbb 4G technológia ennél több ezerszer gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé. Egy DVD filmet az akkori technológiával 45 nap alatt lehetett volna letölteni, ma ez 10 percet vesz igénybe.

Magyarországon az analóg rádiótelefon szolgáltatást 1990. október 15-én indította el a Westel Kft., amelyet a Matáv és az amerikai US West International Holding alapított. A hálózathoz csatlakozásért akkor 75 ezer forintot kellett fizetni, a szolgáltatás havidíja 6300 forint volt, a készülékek pedig 70-115 ezer forintba kerültek.

A GSM szolgáltatásra 1993. októberében kapott koncessziót a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM, továbbá a Matáv és a US West vegyes vállalata, a Westel 900. A Pannon GSM 1994. március 25-én, a Westel 900 pedig 1994. március 31-én indította el mobilszolgáltatását a 900 megahertzes frekvenciasávban. A hálózatok kiépítése Budapesten kezdődött, majd a kiemelt főútvonalakra, a Balaton térségére és a megyeszékhelyekre terjedt ki.

A harmadik mobilszolgáltató, a Vodafone 1999. november 30-án lépett a piacra, miután az amerikai-brit-német érdekeltségű Prímatel konzorcium - a két másik, már piacon lévő társaság mellett - koncessziós jogot nyert az 1800 megaherzes frekvenciára kiírt tenderen. Magyarországon akkor már 1,2 millió mobilkészülék volt forgalomban, ma az előfizetések száma 11,7 millió.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×