Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

Az első és máig egyetlen magyar nukleáris erőmű megépítéséről 1966-ban döntöttek, majd a létesítéséről 1966. december 28-án kötötték meg a magyar-szovjet államközi szerződést. Alapkövét 1975. október 3-án rakták le Pakson, ahol a Duna közelsége miatt kellő mennyiségű hűtővíz állt rendelkezésre. A vállalat 1976-ban alakult meg, 1992 óta részvénytársaságként működik, jelenleg MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néven.

A berendezések szállításáról 1979-ben kötöttek szerződést a szovjet partnerrel, az első reaktorblokkot pedig 1983. november 2-án avatták fel. A második 1984. szeptember 6-án, a harmadik 1986. szeptember 28-án, a negyedik 1987. augusztus 16-án lépett működésbe. Ezzel lezárult az erőmű fejlesztésének első szakasza, elkészült a 20. század legnagyobb hazai ipari beruházása.

Az elmúlt évtizedek során sokrétű teljesítménynövelő átalakításokat hajtottak végre, ezekkel a paksi blokkok névleges teljesítménye 2009-től 500 megawatt, együttes bruttó teljesítményük mintegy 2000 megawatt. A paksi reaktorok a világ első huszonöt blokkja között vannak teljesítményük kihasználtságát tekintve. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövelő intézkedések (BNI) program eredményeként pedig a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonsági színvonalával.

Az 1980-as évek második felében két 1000 megawattos blokk építésének előkészítését kezdték meg, de ezt 1990-ben leállították.

A paksi erőmű fűtőanyaga enyhén dúsított urán-dioxid, egy reaktorba 42 tonna kerül. Az elhasználódás után a kötegeket pihentető medencében, víz alatt tárolják, majd öt év után biztonságos konténerekben szállítják Oroszországba újrafeldolgozás céljából. Az erőműből kikerülő felszerelések, eszközök tárolására Bátaapáti mellett létesítettek tárolót. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszíni létesítményeit 2008-ban adták át, 2012 decemberére elkészült az első föld alatti kamra is.

A paksi erőmű működése során legjelentősebb esemény az volt, amikor 2003. április 10-én a 2-es számú blokkban üzemzavar történt, amely nem járt külső, létesítményen kívüli kockázattal. A kárelhárítás 2007-re fejeződött be, a helyreállítás kétmilliárd forintba került. A biztonságnövelő intézkedéseknek is köszönhetően a 2012. évi úgynevezett stresszteszten Európa egyik legbiztonságosabb nukleáris erőművének bizonyult a paksi.

Az erőmű 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktora 30 éves üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítására kapott jóváhagyást az Országgyűléstől, így a jelenleg működő paksi blokkok élettartama a 2030-as években járhat le. Az első reaktorblokk 2012 decemberében megkapta az üzemidő-hosszabbításra az engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól, és a többi engedélyezése is folyamatban van.

Az Országgyűlés 2009-ben nagy többséggel határozatban járult hozzá új erőművi blokk vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a paksi erőmű telephelyén, hogy növekedjen Magyarország energetikai függetlensége. Az új beruházás 10 ezer munkahelyet teremthet.