A KDNP-s Aradszki András és a fideszes Balla György vasárnap benyújtott és hétfőn megtárgyalt törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárásban, kormánypárti szavazatokkal fogadták el.

E szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat.

A kaszinókban egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerő automata működhet.

A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették.

Azóta három kaszinó van az országban: kettő Budapesten, egy Sopronban. A Világgazdaság tavaszi cikke szerint egyikben sem működött száznál több nyerőgép, noha erre vonatkozó korlátozás nem volt.

A Népszabadság nyáron arról írt, hogy több ezer félkarú rabló és több száz játékasztal üzemeltetésére írna ki meghívásos koncessziós pályázatot a nemzetgazdasági tárca. Varga Mihály miniszter levélben kérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét a meghívásos pályáztatásról, miután a kormány így tartotta elkerülhetőnek azt a nemzetbiztonsági kockázatot, amelyre hivatkozva tavaly ősszel betiltották a nyerőgépeket és az elektronikus kaszinókat. A bizottság július közepén támogatta a vidéki kaszinók meghívásos koncessziós pályáztatását.

A parlament egy hónapja úgy döntött, a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel. A módosítás alapján a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét.

A most elfogadott törvény a nemzetközi együttműködéssel szervezett sorsolásos játékok - vagyis például az eurólottó - nyereményének halmozódására vonatkozó szabályokat is megállapítja, elhárítva az akadályt a magyar részvétel elől.

A jogszabály egy további pontja a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt módosította, igazodva ahhoz, hogy az MFB megvásárolta a stratégiai, illetve kereskedelmi célú földgáztárolást végző MMBF Zrt. többségi tulajdonrészét.