Az elemzői várakozásoknak megfelelően kedden 20 bázisponttal 3,20 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.

Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője a következő, decemberi kamatdöntő ülés alkalmával is hasonló lépésre számít a jegybanktól, feltéve, hogy a külső környezetben nem következik be éles fordulat. Így év végére 3 százalékos alapkamatot vár, jövőre azonban már elképzelhetőnek tartja a kamat emelését.

Jövő év elejétől már megindulhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, hiszen februárban kiesik a bázisból az előző évben végrehajtott közműdíjcsökkentés hatása, ami ettől a ponttól kezdve ellentétes hatással bír. A belső fogyasztás kisebb mértékű bővülésén és a gyengülő forint hajtotta exporton keresztül a gazdasági növekedés is beindulhat. Ha ehhez még hozzávesszük a Fed likviditási programjának várható csökkentését, akkor 2014-ben könnyen kamatemelési ciklusba kerülhetünk - fejtette ki a szakértő az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Hozzátette, hogy az MNB-nek a speciális inflációs környezet és a globális hatások kettősségében kell majd lavíroznia, ezért véleménye szerint az óvatosság még inkább indokolt lesz a részéről.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint is a vártnak megfelelő volt a jegybank lépése, miután novemberben sem a globális, sem a hazai folyamatokban nem történt jelentősebb változás.

Kifejtette, hogy az októberi 0,9 százalékos inflációs adat 40 éves mélypontot jelentett, és a rezsicsökkentés miatt az év hátralevő részében az ütem tovább csökkenhet, akár nulla százalék közelébe. Véleménye szerint a vártnál jobb harmadik negyedéves GDP-adat sem befolyásolta érdemben a monetáris tanács döntését, a havonta publikált reálgazdasági teljesítményt tükröző makrogazdasági adatok ugyanis továbbra is gyengék.

A globális folyamatok közül kiemelte, hogy a feltörekvő piaci kötvény-portfóliókból való tőkekivonással összhangban a külföldiek által birtokolt magyar állampapír-állomány novemberben tovább csökkent. A korábbi kamatdöntő ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a monetáris tanács egyik tagja szerint a jelenség fokozottabb óvatosságot követelne, azonban a tanácstagok többsége szerint ez egyelőre nem jelentős probléma.

Bebesy Dániel úgy véli, hogy jövőre a fejlett piaci hozamok emelkedésével párhuzamosan tovább folytatódhat majd a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, ami kihívás elé állíthatja az MNB-t.

Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője szerint a mostani döntéssel még aligha ért véget az MNB kamatvágási ciklusa. Véleménye szerint decemberben még jelentősebb extra kockázatok nélkül végrehajtható egy további 20 bázispontos kamatvágás, de 3 százaléknál a ciklus végpontjához érkezhet.

A szakember kifejtette, hogy az Európai Központi Bank (EKB) novemberi kamatcsökkentése, és az EKB-s döntéshozók azóta történt megnyilvánulásai, továbbá az amerikai reálgazdasági adatok nem túl meggyőző jellege további teret ad az MNB-nek a monetáris kondíciók enyhítésére decemberben. A további kamatvágásnak az inflációs folyamatok is támogatást adnak, a gazdasági növekedés meglódulása pedig még nem elég széles bázisú, így a növekedés oldaláról is indokoltnak tűnnek a laza monetáris kondíciók.

Hozzátette, hogy legkésőbb jövő márciusban az amerikai Fed már biztosan lépni fog, azaz szűkíti eszközvásárlási programját, és szinte bizonyos, hogy az amerikai kincstári papírok hozamai emelkedni fognak, s ez nyomást helyez majd a feltörekvő piacok eszközeire.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelyének vezetője az MTI-hez eljuttatott elemzésében azt írta: a kamatcsökkentés folytatása alapvetően három tényező miatt lehetséges: a kedvező inflációs folyamatok, a pénzügyi stabilitási helyzet, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok miatt. Az év végéig nem valószínű a 20 bázispontos csökkentési ütem mérséklése, ezzel decemberben elérhető egy 3 százalékos alapkamatszint. E szint alá történő mérséklés esetén azonban elképzelhető a kamatcsökkentési ütem visszafogása.

Az elemző hozzátette, hogy a gazdasági növekedést támogatni kívánó intézkedés hatással van a banki és vállalati szektorra, ahol a finanszírozási költségeket csökkenti. Ezen felül a jelenlegi alacsony kamatszint a fogyasztás növekedését is ösztönözheti. Ezen túlmenően az MNB stratégiája összhangban van a mértékadó jegybankok gazdaságpolitikai alapállásával is.