Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Éves csúcsot ért el a GKI-Erste konjunktúraindex októberben

Októberben az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak Magyarországon, így tovább emelkedett, idei csúcspontjára nőtt a GKI-Erste konjunktúraindexe.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az index szezonális hatásoktól megtisztított értékének trendje 2012 végétől emelkedő, utoljára a Széll Kálmán Terv bejelentése előtt volt hasonlóan kedvező.

A GKI-Erste konjunktúraindex a szeptemberi mínusz 11,6 pontról mínusz 9,3 pontra javult októberben.

Az üzleti bizalmi index októberben mínusz 2,3 pontra mérséklődött a szeptemberi mínusz 4,8 pontról, a mutató legutóbb 2010 végén volt mínusz 2 százalék körüli szinten.

A fogyasztói bizalmi index mínusz 29,4 pont volt októberben az augusztusi mínusz 31,0 pont után. Az érték utoljára 2011 elején volt ennél magasabb.

Az üzleti szférán belül kisebb-nagyobb mértékben minden ágazat várakozásai javultak. Az iparban a termelés és a rendelésállomány megítélése (ezen belül az exportrendelésé is) kissé javult. A saját termelésű készleteket azonban a szeptemberinél magasabbnak érezték a válaszadók, ez azonban a többi tényező fényében jelentheti az értékesítés felfutása előtti készletfeltöltést is.

Az építőiparban októberben is folytatódott az év eleje óta tartó látványos javulás. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak megítélése is kedvezőbb lett az előző hónaphoz képest.

A szolgáltatói bizalmi index hullámzása októberben folytatódott, ezúttal ismét javult: egyaránt kedvezőbb lett az üzletmenet, az elmúlt és a várható forgalom megítélése.

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével - ahol nem változott - minden ágazatban, ha csak kissé is, de erősödött. Ezzel párhuzamosan érezhetően csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az üzleti szférában a szolgáltató cégek kivételével az árvárakozások nem változtak, illetve kissé csökkentek, s valamelyest bővült az árcsökkentést tervezők köre. Jelentősen tovább mérséklődött a lakosság inflációs várakozása is.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az építőipar kivételével minden ágazatban kedvezőbb lett, s a javulásra számítók aránya az iparban és a kereskedelemben immár meghaladta, a szolgáltatók körében pedig megközelítette a romlással számolókét. A lakosság véleménye e kérdésben nem változott.

A GKI fogyasztói bizalmi index októberben a szeptemberi jelentős növekedést követően, annál lassabb ütemben, de tovább növekedett. Az emberek saját pénzügyi helyzetük következő egy évét kissé kedvezőbbnek ítélték, mint szeptemberben, ugyanakkor megtakarítási képességüket romlónak tartották.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×