Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Eurostat: az EU államadóssága nőtt, Magyarországé csökkent

Miközben az euróövezet és az Európai Unió együttes GDP-arányos államadóssága nőtt a második negyedévben a megelőző három hónaphoz képest, addig Magyarországé csökkent az EU statisztikai hivatalának szerdán közölt adatai szerint.

Az Eurostat számítása szerint Magyarországon a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államadósság az első negyedévi 82,9 százalékról 81,6 százalékra csökkent a június végével záródott három hónapban.

Magyarország mellett öt országnak (Csehország, Németország, Litvánia, Lettország és Luxemburg) csökkent az államadóssága, 19-nek emelkedett és három országnak nem változott.

A 17 euróövezeti tagország együttes GDP-arányos államadóssága 93,4 százalékra emelkedett az első negyedévi 92,3 százalékról, a 28 tagú Európai Unióé 85,9 százalékról 86,8 százalékra nőtt.

A GDP-hez képest 100 százaléknál nagyobb államadósság öt uniós országban volt a második negyedévben: a legmagasabb Görögországban (169,1 százalék), majd Olaszországban (133,3 százalék), Portugáliában (131,3 százalék) Írországban (125,7 százalék) és Belgiumban (105 százalék).

A GDP-hez képest legkisebb államadóssága Észtországnak (9,8 százalék), Bulgáriának (18 százalék) és Luxemburgnak (23,1 százalék) volt a második negyedévben.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×