A végleges számok megegyeznek az előzetes adatokkal.

Az államháztartás első kilenc havi hiánya a 2013-as egész éves, törvényben módosított államháztartási deficit 90,3 százaléka.

Az államháztartás központi alrendszerén belül ez év szeptemberében a központi költségvetés 13,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 6,6 milliárd forintos szufficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 8,4 milliárd forintos deficittel zártak.

Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének többlete tavaly szeptemberben 13,7 milliárd forint volt, 2012 első kilenc hónapjában a hiány 545,8 milliárd forintot tett ki.

Az NGM közleménye szerint a mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások - az idei decemberi hónapra előre jelzett igen jelentős többlettel együtt - alátámasztják, hogy teljesülni fog idén a 3 százalék alatti hiánycél.

Az NGM közleménye szerint a kiadások és bevételek összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy azok egymáshoz képest időbeli elcsúszással teljesülnek. A bevételi oldalt tekintve néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemeket vezettek be.

Ki kell emelni azt is, hogy egyszeri nagy bevételi tételek még az év hátralévő részében fognak befolyni a költségvetésbe, úgymint a frekvenciahasználati-jogosultság értékesítéséből származó több mint 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt - négy ütemben történő - befizetésének háromnegyed része, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is.

A központi költségvetés szeptember végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 500 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint az illetékbevételek - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegűek a helyi önkormányzatok befizetései és az egyéb bevételek is.

A kiadási oldalt tekintve többletkiadást eredményezett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés szeptember végi kiadásai mintegy 1087 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek. Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - például kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a lakásépítési támogatások, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

A központi költségvetés első kilenc havi hiánya 1 216,8 milliárd forintot tett ki, 8 279,7 milliárd forint kiadás és 7 062,9 milliárd forint bevétel eredményeként.

A tájékoztatás szerint a nettó kamatkiadások csökkentek a korábbi évekhez képest a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás és az adósságcsökkentés eredményeként, a mérséklődő hozamoknak is köszönhetően. A kamatkiadások 2013. első kilenc hónapjában 902,2 milliárd forintot tettek ki, 6,4 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 85,6 milliárd forintot értek el, 16,8 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél.

A társadalombiztosítási alapok 2013. január-szeptemberi 213,0 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 158,5 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 54,5 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. szeptember végén az alapok együttes hiánya 18,7 milliárd forintot tett ki.

A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím 2013-tól már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.