Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Magyarország világszínvonalú bortermőhelyei

Ragaszkodnunk kell a gyökereinkhez. Szó szerint. Minél több eredetiséget és egyediséget viszünk a borba a termőhely által, annál könnyebben meggyőzzük a közönségünket - nyilatkozta Roland Velich az InfoRádió bormagazinjának. A neves osztrák borász szerint Magyarországon számos világszínvonalú bortermőhely található, és Velich teljesen biztos benne, hogy ezek nagyon sikeresek lesznek.

Lenyűgöző tény, hogy Tokajban és a Somlón is készítenek izgalmas furmintokat és hárslevelűket, ez is mutatja a magyar borvilág komplexitását - vélekedik Roland Velich. A neves osztrák borász a közelmúltban egy somlói rendezvényen járt, ott adott interjút az InfoRádió bormagazinjának. Mint mondta furmint és a hárslevelű a "Pannon-világ", a Kárpát-medence két kiemelkedő fehér fajtája, a kékfrankos mellett.

A Pannon Borrégió Velich szerint az ő otthonában, Burgenlandban kezdődik és tart egészen a Kárpátokig. Szerinte ez egy rejtett kincs, és többet kéne megmutatnunk a világnak ezekről a fantasztikus borokról. Különösen a száraz fajtákból, hiszen a világ már ismeri a híres tokaji édes borokat, de feltétlenül többet kellene tudnia a száraz magyar furmintokról és hárslevelűkről.

Az osztrák borász hangsúlyozta, hogy 150 évvel ezelőtt a furmint volt az egyik legfőbb fajta Burgenlandban is, de azóta nagy változások történtek. Vannak most is kisebb furmint ültetvények Ausztriában és Burgenlandban, különösen Ruszt környékén, de az összterület mindössze 5 hektár.

Velich nagy jövőt lát a magyar kékfrankosok előtt is. Azt javasolja, hogy a kékfrankost a magyar pincészetek tegyék a legjobb helyekre, a legjobb terroirokra, próbáljanak meg egy lehető legmagasabb minőségű környezetet biztosítani neki, és akkor biztosan sikeres lesz. A kékfrankos szerinte a világ egyik legnagyobb vörösbora, mint ahogy a hárslevelű és a furmint a világ legjobb fehérboros fajtái közül kettő. Ez tehát a Pannon örökség: kékfrankos, furmint, hárslevelű - összegezte.

A magyar kékfrankosok bizonyosan ugyanolyan sikeresek lesznek, mint az a néhány osztrák kékfrankos, amelyeknek ez sikerült. Száz százalékig biztos vagyok abban, hogy megtalálják a saját útjukat a magyar kékfrankosok is - jelentette ki az osztrák szakember. Szerinte azonban eljött az idő, hogy túllépjünk azon a gondolkodáson, amely határokban és nemzetekben fogalmaz meg mindent. Ha általában borról beszélünk, ami az emberiség egy ősrégi kulturális hagyatéka, a bor ugyanis nagyon erős identitást tud adni az embereknek. Ezek az identitások segítenek abban, hogy átlépjenek határokat, újraszervezzék vagy akár újraalakítsák a régi, nagyon régi bor-társadalmakat és boros környezetet. Nem arra kellene koncentrálni, hogy egy kékfrankos magyar-e, vagy osztrák, hanem a termőhelyre és a klímára. Ez az, ami fontos szerinte.

Semmi kétség, Magyarországon számos világszínvonalú bortermőhely található, és Velich teljesen biztos benne, hogy ezek nagyon sikeresek lesznek.

Velich az interjúban egy kérdésre válaszolva beszélt tervéről, a Pannon Borrégióról. Ebben azoknak az embereknek kellene a vezető szerepet játszaniuk, akiktől az adott terület adott borai származnak. Ez nem nemzetek, nem népek vagy bármi más ügye, ez csakis minőség kérdése - hangsúlyozta. A minőségé, ami visszaadja az adott terület karakterét, visszatükrözi a "hely szellemét". Ez a lényeg. Ha ez megvalósul, nincs többé kérdés azzal kapcsolatban, hogy melyik nemzeté a vezető szerep, ki a vezető, vagy melyik nép irányít... Ez nem fontos! Azok az üzenetek a fontosak, amelyeket a borokon keresztül megfogalmaznak, mert a fogyasztóinkat az általunk létrehozott minőséggel kell meggyőznünk - mondta Velich. Hangsúlyozta, hogy ragaszkodnunk kell a gyökereinkhez. Szó szerint. Minél több eredetiséget és egyediséget viszünk a borba, amit megint csak a termőhely ad, annál könnyebben meggyőzzük a közönségünket.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.

Hanganyag: Kovács András István

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×