Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina

Németország több mint 40 milliárd eurót spórol az euróövezeti válságon

Németország több mint 40 milliárd eurót takarít meg az euróövezeti államadósság-válságon a német állampapírokra fizetendő kamatok csökkenése révén.

A német pénzügyminisztérium számításai szerint az államháztartás kamatkiadásai 2010 óta rendre jelentősen elmaradnak a tervezettől, és ez a helyzet várhatóan az idén és 2014-ben sem változik. A kamatkiadások így a 2010-2014-es időszakot együttvéve 40,9 milliárd euróval csökkennek az eredeti prognózisokhoz képest.

Az eltérés legfőbb oka, hogy az euróövezeti államadósság-válság következtében befektetési menedékké váltak a szolidan gazdálkodó Németország államkötvényei. 2012-ben rendszeresen voltak olyan állampapír-aukciók, amelyeken negatív hozamszint alakult ki, vagyis a befektetők fizettek azért, hogy a német állam őrizze pénzüket.

Az is csökkentette a kamatkiadásokat, hogy a német gazdaság az euróövezeti recesszió közepette is bővül, így a vártnál jóval több adóbevétel keletkezik, aminek köszönhetően kevesebb külső forrást kell bevonni az államháztartás finanszírozásába. A tárca adatai szerint a 2010-2012-es időszakban a tervezettnél 73 milliárd euróval kevesebb hitelt vett fel Németország.

Az euróövezeti válsággal közvetlenül összefüggő kiadások teljes összege eddig 599 millió euró a pénzügyminisztérium kimutatása szerint, vagyis alig félmilliárd euró áll szemben a kamatkiadások csökkenése révén megtakarított 40,9 milliárddal.

A tárca az adatokat egy ellenzéki szociáldemokrata parlamenti képviselő írásbeli kérdésére közölte, és a Der Spiegel című hetilap ismertette a vasárnap megjelent számában.

Németország a kimutatás alapján a válság nyertese, ugyanakkor a legnagyobb rész jut rá az államadósság-válság kezelését célzó programokból. A pénzügyminisztérium egy tavalyi, a szövetségi számvevőszéknek készített összesítése szerint Németország összesen 310,3 milliárd euróval vesz részt a válságba jutott országoknak összeállított pénzügyi mentőcsomagokban, és az euróövezeti válságkezelő rendszerekben (EFSM, EFSF, ESM).

Ennek az összegnek a legnagyobb része azonban nem közvetlen kifizetés, hanem garanciavállalás, amelyet eddig nem kellett érvényesíteni, és a már kifizetett pénz sem segély, hanem kölcsön, amelyet eddig valamennyi kisegített ország rendben törlesztett.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×