A szakértő annak kapcsán nyilatkozott, hogy hivatalosan csődöt jelentett Detroit városa, amely az eddigi legnagyobb önkormányzati csődeset az Egyesült Államokban.

Kifejtette: az európai és az amerikai gyakorlat közötti legfőbb különbség az, hogy az európai városok, fővárosok az amerikainál jóval kisebb pénzügyi önállósággal rendelkeznek. Így a hiteleik mögött valamilyen formában közvetett állami garancia van, aminek az ára a szekértő megfogalmazása szerint egyfajta politikai kontroll.

Rámutatott: a városok, fővárosok Európában sokkal jobban "beágyazottak" a kormányzat pénzügyi rendszerébe, mint Amerikában. Példaként említette, hogy Berlinről régóta lehet tudni, hogy "nagy nyomás alatt van", de azt egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy a fővárosa csődbe menjen.

Hegedüs József szerint Amerikában ritka, hogy a szövetségi kormány kimentsen egy nehéz helyzetbe került államot vagy várost a válságból. Egyedül New York kapott az 1970-es években a Ford-kormányzat alatt szövetségi hitelt - jegyezte meg.

Detroit esetében a szakértő szerint a kérdés most az, hogy az amerikai autóipar bölcsőjeként emlegetett nagyváros 18,5 milliárd dolláros tartozásállományát milyen mértékben tudja leírni annak érdekében, hogy a város finanszírozását biztos alapokra helyezze, illetve az, hogy ezeket a terheket a különböző típusú hitelezők között hogyan osztja el. Detroitnak a törvények értelmében igazolnia kell azt is, hogy a csődvédelmet a valóban nagyon súlyos és politikailag kezelhetetlen pénzügyi helyzet indokolta.

Elmondása szerint a hosszú eljárás részeként a szövetségi állam csődbiztost nevez ki, mivel korábban a Michigan állam által kinevezett válságmenedzser nem tudott megegyezni a hitelezőkkel, közöttük a szakszervezetek által irányított nyugdíjalapokkal, és állami csődvédelemért folyamodott. Említést érdemel, hogy a detroiti önkormányzat demokrata, Michigan állam pedig republikánus párthoz tartozó vezetéssel rendelkezik - tette hozzá.

Utalt arra, hogy az államokban az ötvenes évek óta tartó urbanizációs folyamat részeként azok a legrosszabb adófizetők maradtak a városokban, akiknek a legtöbb közszolgáltatást - oktatás, egészségügy, közvilágítás - kell biztosítani, miközben a népesség az autóipar hanyatlásának következtében az évtizedekkel ezelőtti 1,8 millióról mára 713 ezerre esett vissza. Megjegyezte, hogy Detroit lakosságának 75 százaléka afro-amerikai.

A 2008-as gazdasági válság óta globálisan minden ország pénzügyi nyomás alá került, a kérdés az, hogy a terheket az adott ország hogyan osztja meg az államháztartás különböző szintjei között - mutatott rá Hegedüs József.