Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a bizottság

A Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság - derül ki a brüsszeli testület által a pénzügyminiszterek tanácsa számára megfogalmazott ajánlásból, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya - áll a dokumentumban.

A bizottság által tett javaslat az eljárás 9 évének minden jelentős állomását felsorolja. A dokumentum ismerteti, 2004-ben az Európai Unió 2008-ig adott haladékot, hogy Magyarország korrigálja a túlzott deficitet, ezt a határidőt pedig többször is meghosszabbították. A dokumentum kitér arra is, hogy a tanács által megfogalmazott elvárás az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkentse a deficitet, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett.

Emellett a bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési hiány 2013-ban a GDP háromnegyed százalékán, 2014-ben pedig a GDP másfél százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével - állapítja meg a dokumentum.

A javaslat felidézi, hogy a legutóbbi magyar konvergenciaprogram idén és jövőre is 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a bizottság tavaszi előrejelzése viszont 3, illetve 3,3 százalékos deficitet jelzett előre 2013-ra és 2014-re. A május elején közzétett gazdasági prognózis közzétételét követően bejelentett magyarországi intézkedések gazdasági hatását Brüsszel idén a GDP 0,3 százalékára, jövőre pedig 0,7 százalékára becsüli.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország államadóssága is csökkenő pályára került: 2010-ben még a GDP csaknem 82 százaléka volt, 2012-ig pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséből származó egyszeri jelentős transzfernek és "számos konszolidációs intézkedésnek" köszönhetően a bruttó hazai termék 79,2 százalékára csökkent. A dokumentum emlékeztet, hogy a magyar konvergenciaprogram az idén 78,1, 2014-ben pedig 77,2 százalékos adósságszinttel számol, a bizottság viszont ennél 1-1 százalékponttal többre számít.

A bizottsági javaslat a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére vonatkozó javaslatban arra is emlékezet, hogy "Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé". A gazdasági és monetáris unió működését szavatolni hivatott stabilitási és növekedési paktum az államháztartási hiánynak a GDP három százaléka alatt tartása mellett azt is előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük 60 százaléka alá kell csökkenteniük államadósságukat.

Varga: az igazi cél az adósság csökkentése

A kormány elsősorban nem azért akarta az államháztartás hiányát csökkenteni, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, hanem mert meggyőződése, hogy az adósságot csökkenteni kell, és arra kell törekedni, hogy az ország képes legyen finanszírozni magát - mondta Varga Mihály szerdán sajtótájékoztatón.Azt követően fejtette ezt ki a miniszter, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentette, javasolja az európai pénzügyminiszterek EcoFin tanácsának, hogy szüntesse meg a Magyarország ellen 2004-ben megindított túlzottdeficit-eljárást.

Varga Mihály jelezte, hogy a brüsszeli bizottság döntése meghozatalakor a májusi csomag első két intézkedését értékelte, így a költségvetési zárolásokat, illetve az egyszeri beruházások egyszeri tételekkel való finanszírozását.

A tárcavezető leszögezte: az állami beruházásokat folytatják, csak más forrásból. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a kormány elkötelezettségét, hogy 2014 után is 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányát. "Nem az a cél, hogy az így megkapott, júniusban remélhetőleg megerősített lehetőséggel ellenkező irányba forduljunk" - mondta. Hozzátette: az ország nagyon komoly teljesítményt nyújtott, amelyet Brüsszelben is elismertek.

Hangsúlyozta: Magyarország a saját lábára állt, nem szorul rá, hogy a 2008-ashoz hasonlóan külső segítséget kérjen, amikor a "válság első leheletére" elsőként fordult a nemzetközi szervezetekhez.

Varga Mihály elmondta: több adat is tükrözi a magyar kedvező pályáját, így az alacsony infláció, a gazdaság teljesítményének javulása, a külkereskedelmi mérleg pozitívuma, valamint a foglalkoztatás adatok. "Nagyon bízunk abban, hogy a várakozásainknak megfelelően az év első felének szerény növekedése után az év második felében a gazdasági növekedés erőteljesebb lesz" - fogalmazott.

A sajtótájékoztatón Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta: a kormány olyan konkrét lépéseket tervez, amelyek tovább csökkentik az adósságszintet.

Giró-Szász András kormányszóvivő arról tájékoztatott, hogy a jelenlegi állapot szerint lesz reklámadó, és erről a kormány még a szerdai ülésén tárgyal.

Egyben arról tájékoztatott, hogy a miniszterelnök Lázár Jánost, a miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízta meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson ez ügyben a reklámszövetséggel. A kormány szerdai ülésén eleddig nem tárgyalt a kérdésben - tette hozzá.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hozzátette: a szektorális különadókról, illetve a tranzakciós illetékről a kormány szerdai ülésén nem tárgyal, reklámadóról készült előterjesztés.

A reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát május 24-én, pénteken tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormányportálon. A nemzetgazdasági tárca az adóintézkedést akkor az EU túlzottdeficit-eljárása alóli kikerülés, illetve az arányos közteherviseléssel indokolta.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy korábbi nyilatkozata szerint a reklámadó legfeljebb tízmilliárdos adóbevételt eredményezhet a költségvetésnek.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×