A lakóépületek zöme, különösen a családi házak elavultak energiahatékonysági szempontból, ugyanakkor a lakossági energiakiadások növekedtek, míg 2001 és 06 között átlagosan a jövedelem 19 százalékát költötte a lakosság energiára, addig 2010-ben már meghaladta a 24 százalékot. Így nem meglepő, hogy a válság előtti lakásvásárlási boomot felváltotta a lakásfelújítás, 2011-ben a háztartások már több hitelt vettek fel felújításra, mint vásárlásra - áll az FHB lakásárindexének elemzésében.

És bár egyértelmű, hogy az energiahatékonyságból kiváló lakásnak alacsonyabbak a rezsiköltségei, ez még a magyarországi árakban alig-alig jelentkezett, pedig nemzetközi példák bizonyítják, hogy egy-egy energiahatékonysági beruházás bizony jó befektetés, amely az ingatlan árában is jelentkezik, azaz a jobb energetikai minősítés nagyobb árat jelent.

A 2012-ben bevezetett új állami kamattámogatási rendszerben, azaz az otthonteremtési programban lehetőség van nemcsak vásárlásra, hanem felújításra is hitelt felvenni, a 2013 év eleji változások pedig akár még vonzóbbá tehetik a felújítást, ugyanis nőtt a felvehető hitel összege, 6 millió forintról 10 millióra, és a korszerűsítési költségek 70 százalékát kell csak számlákkal igazolni.

Az FHB várakozásai szerint a lakásvásárlás mellett egyre többen kezdenek inkább felújításba, bővítésbe, hiszen csökkenhet a rezsi, és nőhet a lakás értéke.