Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Stratégiai megállapodást kötött a kormány és az IBM Magyarország

Stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány és az IBM Magyarország Kft. pénteken Budapesten, az erről szóló dokumentumot Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára és Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója írta alá.

Az innováció mellett a szakképzés és a beszállítók témakörét felölelő megállapodás kapcsán Cséfalvay Zoltán kiemelte: a nagy múltú globális vállalat, az IBM világszerte több mint 400 ezer, többségében magasan képzett szakembernek ad munkát, 12 globális kutatóműhelyében nemcsak alkalmazott, hanem jelentős alapkutatások is folynak, és a cég több szabadalmat tudhat magáénak, mint a világ bármely más vállalata.

Magyarországon is hosszú múltra tekint vissza az IBM, hiszen 1936 óta folyamatosan jelen van a magyar piacon, jelenlegi magyarországi vállalatainál mintegy 5000 embernek ad munkát, közülük mintegy 4000-en a magas hozzáadott értékű, minőségi szolgáltatási szektort erősítik, és 1000 körüli létszámmal működik az informatikai termelői bázis - tette hozzá az államtitkár.

Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a cég innovációs tevékenysége sok ponton találkozik a magyar gazdaságpolitika törekvéseivel.

Az államtitkár kitért arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 végén bocsátotta társadalmi vitára a Nemzeti Innovációs Stratégiát, amelynek fő célja a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás és a kutatói helyek számának növelése.

Elmondta: a kormány tavaly december 17-én határozatot hozott arról, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, szemben a jelenlegi egyötödös aránnyal. Ezen belül a tervek szerint kiemelt szerep jut a kutatás-fejlesztés-innovációnak, amelyre uniós forrásból 2014-2020 között várhatóan 300-400 milliárd forintra lehet számítani, a fejlesztési programok irányító hatóságai pedig a 2014-2020-as időszakban a szakmailag illetékes minisztériumokhoz kerülnek.

A kormány az elmúlt esztendőben több intézkedést is hozott az innováció elősegítésére, a szabályozási környezetet kiszámíthatóvá tette, törvényileg meghatározta a kutatás-fejlesztés fogalmát, 2013. január 1-jétől pedig az állam elengedi a szociális hozzájárulási adót a cégeknél a legalább PhD fokozottal rendelkező kutatók után. Hazai és uniós forrásból a múlt évben 73 milliárd forintot pályázati lehetőséget hirdettek meg, ezek közül az államtitkár kiemelte a december közepén megjelent nagyvállalatoknak és egyetemi kutatóhelyeknek szóló 22 milliárd forintos lehetőséget három évre szólóan.

Veres Zsolt, az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy cégük 77 éve a magyar piac szereplője, és ez idő alatt folyamatosan fejlődtek, jelenleg négy vállalatuk van Magyarországon.

Mint mondta, a kormánnyal kötött stratégia megállapodás elősegíti beruházói és informatikai szállítói szerepkörük fejlődését.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×