Infostart.hu
eur:
372.71
usd:
339.98
bux:
140211.49
2026. november 20. péntek Jolán

"Konfliktus és erősödő inflációtűrés" a monetáris tanácsban - londoni elemzők véleménye

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsán belüli "mélyülő konfliktusként" és a testület inflációtűrésének erősödéseként értékelték londoni felzárkózó piaci elemzők az MNB keddi kamatcsökkentési döntését. A monetáris tanács előtt a 6,75 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott - mondta Simor András, az MNB elnöke a kamatdöntést követően.

A keddi 0,25 százalékpontos enyhítést kommentáló értékelésükben a 4cast nevű londoni pénzügyi elemzőcsoport szakértői kiemelték Simor András MNB-elnök sajtótájékoztatójából azt a kijelentést, hogy szűk többség voksolt a kamatcsökkentésre. A ház elemzői ebből arra következtettek, hogy az augusztusihoz hasonlóan ismét 4:3 volt a szavazati arány.

A 4cast közgazdászainak véleménye szerint a monetáris tanácson belüli "súlyosbodó konfliktusra" vall, hogy egymás után másodszor született ilyen minimális többségű kamatcsökkentési döntés.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői szerint ugyanakkor az egyre romló inflációs kilátások ellenére végrehajtott kamatcsökkentés azt jelzi, hogy a monetáris tanács mindinkább toleráns az inflációs cél túllépésével kapcsolatban, és csak akkor kezdene aggódni, ha tartós másodlagos inflációs hatások jelentkeznének.

A monetáris tanács előtt a 6,75 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő keddi budapesti tájékoztatón.

A szűk többség arra utal, hogy a tanács 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről, akárcsak a múlt hónapban.

Az MNB elnöke elmondta, hogy az infláció tartósan a 3,0 százalékos középtávú cél fölött maradhat.

A jegybank stábja által készített előrejelzést ismertetve jelezte: az idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre 0,7 százalékkal nő a magyar bruttó hazai össztermék (GDP). Az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2012-re még 0,8 százalékos visszaesést, 2013-ra pedig 0,8 százalékos növekedést várt a 2011. évi 1,7 százalékos bővülés után.

Simor András közölte: az MNB szakértői szerint idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek Magyarországon a fogyasztói árak, gyorsabban a júniusban jelzett idei 5,3 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos fogyasztói árdrágulásnál. 2011-ben 3,9 százalékos infláció volt Magyarországon.

A jegybank elnöke szerint az inflációs folyamatokat jellemző alapmutatók is emelkedtek. Mint mondta, "a gyenge kereslet és a laza munkaerőpiac dezinflációs hatása az utóbbi időben gyengült, és emellett az adóintézkedések és költségsokkok magasan tartják az inflációt". A költségnyomást okozó tényezők között említette az élelmiszer- és energiaárak, illetve a fajlagos munkaköltségek emelkedését is.

Simor András elmondta: az MNB szakértői az idén 5,2 százalékos, jövőre pedig 4,9 százalékos maginflációt várnak. Hozzátette: a stáb által várt adószűrt maginfláció is 3,1 százalék 2013-ra, ami továbbra is a jegybank inflációs célja felett van.

Az MNB szakértői stábja az alappályán a kamat tartós 6,75 százalékos szintjét szabja meg annak feltételéül, hogy az inflációs cél 2014 második felében teljesüljön - hangsúlyozta a jegybankelnök.

Ehhez képest van egy kockázati pálya, ami kedvezőbb potenciális növekedéssel számol, gyorsabb dezinflációval, de ebben az esetben is legalább hat hónapig a 6,75 százalékos kamat tartására van szükség ahhoz, hogy az inflációs cél 2014 vége felé teljesüljön - tette hozzá.

"Nyilván a tanács megfontolta ezeket az információkat, valamint más információkat is figyelembe vett, illetve mérlegelt, amikor a kamatcsökkentés mellett döntött" - fogalmazott az MNB elnöke, aki saját véleményét nem, csak a tanács többségének véleményét kívánta tolmácsolni.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×