Orbán Viktor kifejtette: a Nyugat-Balkán kapcsolódása - Közép-Európán keresztül - az Európai Unióhoz a jövő egyik legfontosabb kérdése, Magyarország pedig mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán, azon belül Koszovó minél gyorsabban tudjon közeledni és integrálódni az EU-hoz. Koszovónak legalább olyan ütemben kell közelednie a közösséghez, mint azt a volt Jugoszlávia területén létrejött többi államnak az unió lehetővé tette - emelte ki, megjegyezve, hogy szerinte Európa keleti-délkeleti peremén óriási gazdasági lehetőségek vannak.

Az európai válságkezelés sikertelenségének fő okát a miniszterelnök abban látta, hogy az európai vezetők folyamatosan az események után szaladnak, "a piacok mennek elöl, mi meg állandóan reagálunk a piacok működésére". Ezen változtatni kell - mondta.

A kormányfő szerint Magyarországot is elragadta az a hamis illúzió, hogy létezik gazdasági növekedés munka nélkül, hogy a pénz mindig olcsó lesz, és nem kell félni az államadósság növelésétől. Ezekből a hibákból tanulni kell, és másképpen kell gondolkodni - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy kompromisszumok nélkül harcolni kell az adósság ellen, és kontroll alatt kell tartani a költségvetési hiányt. Megismételte azt is, hogy álláspontja szerint a hitelre és adósságra épülő növekedés és jólét tönkreteszi a nemzetet, ezért ez a korábban járt ösvény többé nem járható.

A miniszterelnök hangsúlyozta azt is: a külső pénzügyi függés nem korlátozhatja az államot abban, hogy saját testére szabott, sajátos gazdaságpolitikát kövessen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarország külső források nélkül fenn tudná tartani magát, de fontos, hogy a pénzt minél több helyről tudja igénybe venni, így például belső megtakarításokból, pénzügy adókból, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és keleti partnerektől - mondta. A belső megtakarításokkal kapcsolatban megjegyezte, ha ezeknek és a külső függésnek nem optimális az aránya, akkor nem lehet szuverén gazdaságpolitikát folytatni.

Orbán Viktor szerint a válság utáni időkben a siker egyik kulcsa az lesz, hogy sikerül-e jól körülhatárolni, mely pontokon és milyen súllyal kell jelen lennie az államnak a gazdaságban.

A miniszterelnök jelezte, hogy várhatóan az ősszel magyar kormánydelegáció és egy üzleti csoport utazik Koszovóba.

Hashim Thaci: Koszovóban érdemes befektetni

Koszovó fiatal és stabil ország, érdemes Koszovóban befektetni - mondta Hashim Thaci. Koszovó miniszterelnöke kiemelte: Koszovó sikertörténet, Koszovó a gazdasági válság ellenére "állta a sarat", az elmúlt években 5 százalékos növekedést sikerült fenntartania.

Hashim Thaci rámutatott: Koszovó kedvező fiskális politikát folytat, a privatizációs folyamat kedvezően halad előre, az országban a privát szektor fejlesztése elsőrendű prioritás.

Koszovó kedvező szerződéseket kötött az EU-val és Egyesült Államokkal, az országban sikerült javítani az adózási rendszert, Koszovó jó befektetési lehetőségekkel rendelkezik, már eddig is jelentős fejlesztések történtek az úthálózat terén, de kedvezőek a lehetőségek a bányászat és az energiaszektorban is - mondta.