Olyan válságokat, mint a jelenlegi, csak egy erős, döntéshozatali hatáskörrel és pénzeszközökkel rendelkező központi intézmény tud kezelni, s azt nem lehet kizárni, hogy egyszer ismét bekövetkezik még egy ilyen válság - mondta.

A jegybankelnök beszélt arról is, véleménye szerint a Magyarországhoz hasonló közép- és kelet-európai országok számára nem az a kérdés, hogy csatlakozzanak-e az euróövezethez, hanem az, hogy mikor.

"Ezekben az országokban, ahol az adósság fele devizában van (...) a kérdés az, hogy mikor a legmegfelelőbb a csatlakozás, mikor kellően felkészültek arra, hogy hatékonyan helyt álljanak a versenyben az euróövezetben" - mondta a jegybank elnöke.

A közös eurókötvények kibocsátásáról úgy vélekedett: ha a közbeszédben eurókötvényekről van szó, két értelmezés lehetséges. Az egyik, szélsőséges értelmezés, hogy kizárólag eurókötvényeket bocsátanak ki az államok. Ez jelenleg politikailag "nem reális", mert ehhez teljes pénzügyi unióra lenne szükség. "Nem hiszem, hogy az eurózóna készen állna erre" - fogalmazott.

A másik lehetőség, hogy az Európai Bizottság felhatalmazást kapjon egy pénzügyi stabilitási alap létrehozására válság esetére. Ez egy lehetőség - mondta, hozzátéve, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenleg is kibocsát kötvényeket uniós garanciával.

Az euróövezeti válság nem az euró válsága, hanem bizonyos országokban folytatott gazdaság- és költségvetési politikák kudarca - mondta Simor András. Tíz év árstabilitás mutatja, hogy az euró "egyértelmű siker" - tette hozzá.

A válság ugyanakkor feltárt bizonyos intézményi és politikai gyengeségeket az euróövezetben és az EU-ban. Az egyik tanulság a jegybank elnöke szerint, hogy a szabályok megléte önmagukban nem jelenti azt, hogy betartják azokat, ha nincs a jelenleginél erősebb eszköz a kikényszerítésükre. A görög adósságválságra utalva úgy fogalmazott: "ha az (eurózóna) olyan központi országai, mint Németország és Franciaország, az elmúlt évtized közepén következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatták a szabályokat, akkor nem lehet hibáztatni a kisebb országokat, ha azt gondolják, talán ők is megtehetik ugyanezt".

A válságmegelőzéshez a jövőben szükség van az uniós szabályok kikényszerítésének erős mechanizmusára. Emellett szükség van "valódi eszközökre és világos felelősségi viszonyokra" a magánszektor eladósodásának megelőzése érdekében. Az államadósságot pedig nem csak hogy a hazai össztermék (GDP) hatvan százalékára, de az alá kell szorítani. "Fel kell ismernünk, hogy túlméretezett pénzügyi rendszerek kisegítése fenntarthatatlan költségvetési helyzetekhez vezethet" - mondta.

Simor András az alpbachi Európa Fórumon többek közt annak a véleményének is hangot adott: az euróövezet számára "nincs visszaút, csak előre lehet haladni".