A brit Munkáspárt parlamenti képviselője, aki korábban pénzügyminiszter is volt, a The Independent című brit lap vasárnapi kiadásában megjelentetett cikkében kiemelte: az euróövezeti vezetők júliusi találkozójukon elszalasztották a lehetőséget, hogy megoldást találjanak a kialakult gazdasági nehézségekre.

"A hétvégi telefonhívások" nem oldhatják meg a pénzügyi, makroökonómiai és fiskális válságot, amelynek kezeléséhez "majdnem biztosan" szükség lesz a G20-csoport és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beavatkozására - jelentette ki.

Úgy vélte, az európai vezetőknek a válság kezdetén kényelmes volt azt hinni, hogy a krízis csak a gyengébb államokat érinti. Csakhogy a válságnak három dimenziója van: a fiskális krízis mellett egy "páneurópai bankválságról" és egy, az egész kontinensre kiterjedő, az alacsony növekedés okozta krízisről is kell beszélni.

A politikus szerint még ha az uniós vezetők egyet is értenek a stabilitás megteremtéséhez szükséges intézkedésekben, a gazdasági növekedés továbbra is erőtlen marad, a deficit és a munkanélküliség pedig még mindig túl magas lesz. Ezért egy "globális európai tervre" lenne szükség, vagyis Európának kifelé, a nyolc legdinamikusabban növekvő piac (India, Kína, Brazília, Oroszország, Indonézia, Törökország, Korea és Mexikó) felé kellene fordulnia. Jelenleg az európai exportnak csak 7,5 százaléka irányul ezekbe az országokba, amelyek a világ gazdasági növekedésének 70 százalékát adják - mutatott rá Gordon Brown.

Mint emlékeztetett, az egyik ok, amiért ellenezte Nagy-Britannia csatlakozását az euróövezethez, az volt, hogy az eurónak nem volt megfelelő mechanizmusa a válság megelőzésére vagy kezelésére.

"Minden alkalommal, amikor a fontos kérdések megoldását elhalasztják, és csak egy összetákolt kompromisszum születik, a következő válság közelebb kerül, és a fenyegetettség egyre nagyobb lesz" - figyelmeztetett a korábbi kormányfő.