Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
314.52
bux:
149434.45
2026. szeptember 11. péntek Teodóra

Nem lesz érdemes sárga csekkel fizetni?

Fejletlennek ítéli a magyarországi bankkártyapiacot más uniós tagállamokhoz képest a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy friss tanulmánya. Az elmaradás leginkább az elfogadóhelyek hibája, bankkártyából van elég. Nagy gondot jelentenek a sárga csekkek is - ezek használata akár külön költséggel is járhatna.

Magyarország még mindig jelentős lemaradással küzd az elektronikus fizetési módok tekintetében, az EU-s átlaghoz képest - állítja az MNB A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése című tanulmánya, amit a Pénzcentrum.hu idéz. A kutatás megállapítja, hogy évente 103 milliárd forintot - a GDP mintegy 0,4 százalékát- is megtakaríthatnánk azzal, ha kevesebb készpénzt és több bankkártyát, elektronikus fizetési módot (például netbanki átutalást) használnánk.

A szakértők ezúttal is hangsúlyozzák, hogy az egyik legnagyobb problémát a készpénz-átutalási megbízás - azaz a sárga csekkek használatának- túlzott népszerűsége jelenti: ennek, a fogyasztó számára látszólagos ingyenességnek súlyos ára van. A készpénz-átutalási megbízás díját ugyanis a fizetési mód kedvezményezettjei (elsősorban a szolgáltatók, beszedők) fizetik, akik viszont az ezzel kapcsolatos költségeiket is meg akarják téríttetni, így azokat végső soron az összes fogyasztó fizeti meg az alapszolgáltatásra (pl. gáz-, víz-, villany- stb. használatra) vonatkozó számla részeként.

A túlzott sárgacsekk-használat visszaszorításának egyik eszköze lehet, ha "fizetőssé" tennék azt. Ennek alapvetően két útja lehet. Az egyik, hogy a Magyar Posta − a többi termékhez hasonlóan − közvetlenül elkérheti a fogyasztótól a készpénz-átutalási megbízás feladásakor a fizetendő díjat, a másik, hogy a szolgáltató fizeti továbbra is a díjat, de azt átláthatóan, külön megjelenítve azok számára a számlában, akik a készpénz-átutalási megbízással történő fizetést választják. Így ez utóbbiak többet fizetnek a szolgáltatónak azokhoz képest, akik más, a szolgáltató számára külön díjfizetéssel nem járó fizetési módot alkalmaztak.

A tanulmány szerint a bankkártyapiac elmaradása sokkal nagyobb az elfogadóhelyek számában (mind a vásárlásra alkalmas POS-terminálok, mind a bankkártya-elfogadó üzletek számával mérve is), mint a hazai lakosság bankkártya-birtoklásában. Így kijelenthető, hogy a hazai bankkártyapiac fejlődésének záloga a bankkártya-elfogadás minél gyorsabb terjedésében van, hiszen sarkítva: a magyar ember nem azért nem fizet bankkártyával, mert nincs neki, hanem azért, mert − ha akarná is − sok helye n ezt nem teheti meg.
Magyarországon a kiskereskedelmi egységek alig 25 százaléka fogad el bankkártyát, szemben a Nyugat-Európában jellemző 60-70 százalékos vagy afeletti arányokkal. Elsősorban a kisebb üzletekben nincs bankkártya-elfogadás, hiszen a nagyobb áruházak, a hipermarketek vagy a plázákban lévő üzletek gyakorlatilag mind elfogadják a nemzetközi kártyatársaságok kártyáit. A kártyaelfogadás földrajzi jellemzőiből az is megállapítható, hogy Magyarországon (főként vidéken) még mindig a turizmus vezérli a bankkártya-elfogadást, tehát ott valószínűbb a bankkártya elfogadása, ahol több külföldi turista jelenléte valószínűbb. Ez azért meglepő, mert a hazai bankkártya-piac már több mint 15 éves, és a magyar háztartások 85 százaléka rendelkezik bankkártyával.

A Nemzeti Bank szakértőinek javaslata szerint egy közös alapot kellene létrehozni, mely POS-terminálok telepítését támogatná. A támogatásokat leginkább a bankkártya-elfogadás terén elmaradottnak számító üzleteknek - kisboltok, számítástechnikai szaküzletek - adnák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: nagyobb potenciál van a közép-európai együttműködésben

A közép-európai országok közötti együttműködés erősítésében nagyobb potenciál rejlik, mint amennyit eddig kihasználtak - jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, a visegrádi négyeknek (V4) Írország részvételével a pozsonyi várban tartott kormányfői találkozója után.
Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

A közel-keleti konfliktus újbóli fellángolása és az amerikai inflációs adatok nyomták rá a bélyeget csütörtökön a tőzsdei hangulatra. A brent olaj ára már tegnap átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, ma pedig folytatódott a rali, és a WTI is 100 dollár fölé került, miközben a friss amerikai termelői inflációs adat megnövelte annak az esélyét, hogy a Fed a jövő héten kamatemelés mellett dönt. Ezeken felül a várakozásokkal összhangban kamatemelésről döntött ma az EKB. Ami a konkrét tőzsdei eseményeket illeti, Ázsiában estek ma a piacok, Európában az oldalazást esés váltotta fel az amerikai inflációs adatok érkezését követően, és Amerikában is lefordulást láthattunk. Idehaza volt izgalmas sztori, hiszen a Mol bejelentette, hogy pontosan mikor és mekkora osztalékot fog fizetni a 2025-ös év után; a bejelentést követően kilőtt az olajcég árfolyama. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×