A mértékadó francia liberális újság bécsi keltezésű írása szerint a visszavásárlás "szimbolikus reváns volt két olyan egykori nagyhatalmon, amelyek hajdanán uralmuk alatt tartották Magyarországot: Ausztrián és a Szovjetunión".

A tranzakció részleteinek ismertetése után a tudósító megjegyezte, hogy a visszavásárlás ugyanakkor illeszkedik az uniós országoknak a gazdaságok "visszaállamosítására" irányuló folyamatába, amellyel enyhíteni akarják a globalizáció negatív hatásait a Brüsszelben követett neoliberális irányvonal ellenére. A cikk szerzője, Joelle Stolz idézte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mondatát, miszerint a privatizáció időszaka Magyarországon véget ért, megerősítve ezzel Orbán Viktor konzervatív kormányának beavatkozó törekvését.

Az igaz - írta a Le Monde -, hogy már nincs sok privatizálnivaló: Nagy-Britannia után ugyanis Magyarország a legnyitottabb gazdaságú uniós állam és volt kommunista ország. A bruttó nemzeti össztermék nyolcvan százalékát az elsősorban német, osztrák, brit, francia vagy kínai kézben lévő magáncégek termelik meg - tette hozzá a szerző. A lap azt is megjegyezte, hogy még az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt a Mol-ügy lefékezte ezt a liberális nyitási folyamatot, és magára irányította az Európai Bizottság figyelmét is, amikor 2007 júniusában a Gyurcsány-kormány vonakodása ellenére az osztrák OMV lett a Mol legnagyobb részvényese.

A Le Monde azt is felidézte, hogy 2008-ban az OMW ellenséges felvásárlási ajánlatot tett, hogy megszerezze a magyar olajvállalat feletti ellenőrzést. A Mol ugyanis olajfinomítókkal és kúthálózattal, valamint leányvállatokkal is rendelkezik a volt Jugoszlávia területén, például Horvátországban, s a zágrábi hatóságok azt gyanítják, hogy a Mol jelenleg az INA olajipari vállalatban akarja megszerezni a többséget - hangsúlyozta a Le Monde.

Budapest ellenállása - emlékeztetett a lap - a regionális szinten vezetőnek számító OMV koncentrációját egyébként ellenző Brüsszelt is megszólalásra késztette, de 2009 márciusában az osztrák vállalat hirtelen az orosz Surgutneftegasnak eladta a Mol 21,2 százaléknyi részvényét 1,4 milliárd euróért. Ez az adásvétel zavart okozott Budapesten, "ahol még nem felejtették el sem a Habsburg-hatalmat, sem azt a még inkább fájó emléket, hogy az 1956-os magyar forradalmat a szovjetek leverték" - fogalmazott a tudósító.

A Molon keresztül - mutatott rá a lap - Moszkva azt remélte, hogy belépőjegyet nyerhet a nyugat-európai piacra, de az oroszoknak 2009 óta nem sikerült részvényesként megjelennie a közgyűléseken, miután a Magyar Energia Hivatal nem hagyta jóvá a részvénykönyvi bejegyzést, mert az orosz cég tulajdonosi körére vonatkozó információk nem voltak világosak.

A Mol-ügy a lap szerint még a Fidesz választási győzelme előtt szóba került Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök két találkozóján, majd téma volt a magyar kormányfő első moszkvai munkalátogatásán is. A tudósító meglátása szerint annak az Orbánnak a kitartása kellett az ügy előmozdításához, aki már ellenzéki diákként is a szovjet csapatok távozását követelte. A kérdés azért is kényes a Le Monde szerint, mert Magyarország sokkal jobban függ az orosz gázellátástól, mint a szomszédjai.

A hivatalos cáfolat ellenére a Le Monde úgy tudja, hogy budapesti üzleti körökben arról pletykálnak, hogy született egy bizalmas záradék, s hogy az oroszoknak beígértek egy jövőbeni jelentős szerződést a magyar piacon, mégpedig vagy a budapesti metrót vagy pedig a paksi atomerőmű bővítését, amelyről a fukusimai katasztrófa ellenére 2013 elején várható döntés.

"Az orosz részvények a GDP két százalékának megfelelő összegbe kerültek a magyar kormánynak. Azért, hogy ne adósodjon el még jobban az ország, Budapest a Nemzetközi Valutalap által 2008-ban megítélt hitel maradékát használja fel, amelyből mintegy 3 milliárd euró még rendelkezésre áll. A sors iróniája, hogy a neoliberális ortodoxia őrzője fogja végül megsegíteni Magyarországot abban, hogy visszaszerezze energetikai szuverenitását" - zárta írását a Le Monde.