"Még nem állt fel az áprilisban létrehozott Összefogás az Államadósság Ellen Alap háromfős irányító testülete, az alakuló ülést várhatóan a hét második felében, vagy a jövő hét elején fogjuk megtartani, ahol elfogadjuk a munkarendünket" - mondta Horváth Tihamér.

Az alakuló ülés végleges időpontja attól függ, mennyire tudják azt összeegyeztetni Eperjes Károly elfoglaltságaival. A Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművészt kérték ugyanis fel az irányító testület harmadik tagjának, aki elvállalta a megbízatást. Így a leendő elnök, Horvát Tihamér és az ötlet gazdája, Rédly Elemér győri katolikus plébános mellett harmadikként ő kap szerepet az Alap legfőbb szervében, Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára helyett.

Mire jó az Összefogás az Államadósság Ellen Alap?

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap nem keverendő össze a Széll Kálmán-tervben felállított Államadósság-csökkentő Alappal és az idei költségvetésben szereplő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal.

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapot április 6-án hozta létre a kormány, miután felkarolta a Rédly Elemér győri katolikus plébános által indított kezdeményezést, aki egymillió forintot ajánlott fel az államadósság csökkentésére.

Szijjártó Péter április 20-án ismertette azt a kormánydöntést, hogy az állam adókedvezményekkel ismeri el és értékeli az adósságcsökkentő alapba történő önkéntes befizetéseket. A társasági adó esetében elismert költségnek minősül az alapba történő befizetés, a magánszemélyek pedig az szja, az egyszerűsített vállalkozási adó és az eho alapjából vonhatják le ezt az összeget.

Az április 29-én, a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az alap célja, hogy bevételeket gyűjtsön az államadósság csökkentésére. Az alap bevételei kizárólag az államadósság csökkentésére használhatók fel, amely a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeinek felhasználásával megegyező módon történik. Ennek érdekében az alap bevételeit - a bevétel megérkezését követő három napon belül - át kell utalni a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap javára.

Jön a honlap, rendszeresen frissülő adatokkal

A Magyar Közlöny április 28-án kiadott számában megjelent kormányrendelet értelmében "az Alapba befolyt adományok összegéről az Alap honlapján a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni kell". Horváth Tihamér ezzel kapcsolatban elmondta: a szervezet törekvése, hogy az Alap segédszemélyzete működtessen egy honlapot, ahol tájékoztatják a nyilvánosságot.

Mint mondta, minden hónapban meg szeretnék nyilvánosságra hozni azoknak a listáját, akik befizettek az alapba - de csak azokét, akik ehhez előzetesen hozzájárulnak. Az összesített adat lesz majd elérhető a honlapon, amely a tervek szerint egy hónapon belül indul el - magyarázta a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke.

A pénteki adatok szerint eddig 37,347 millió forintot fizettek be az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba, és ez 340 befizetőtől érkezett. "Gyakorlatilag kis összegeket fizettek be. "Várhatóan nagyobb összegek csak a nyár végén, illetve az év vége felé fognak befolyni a vállalkozások részéről. Becsléseim szerint az idén pár százmillió forint folyhat be az alapba az önkéntes befizetésekből, a legjobb esetben egymilliárd forint lehet majd az alapban" - fejtette ki Horváth Tihamér. Eközben a legutolsó adatok szerint az államháztartás teljes konszolidált adóssága 22 455 milliárd forintra rúg.

Valóban az államadósságra megy

Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese korábban a Portfolio.hu-nak azt mondta, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapon belül létrehoztak egy külön alszámlát, amelynek éppen az a célja, hogy elkülönítetten nyilvántartsa az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból átkerülő pénzeket. Így az önkéntes befizetések valóban az államadósság csökkentésére fordíthatók.

Horváth Tihamér szerint a befizetések nagyban attól függnek majd, hogy Magyarország, valamint a nemzetközi gazdaságok helyzete hogyan alakul. "Nagyon fontos, hogy csökkenjen az államadósság, ám ezt befolyásolja a forint árfolyamának alakulása. A görög államcsőd esetén bekövetkező esetleges forintgyengülés megemeli az ország kamatfizetési kötelezettségét is" - mutatott rá.

Az alap irányító testületének tagja a Portfolio.hu-nak nyilatkozva azt is elárulta, hogy nem a "kispénzű embereket" akarja megszólítani, hanem a tehetősebb rétegeket. "Azokat a középvállalkozásokat szeretnénk ösztönözni a befizetésre, amelyek megengedhetik maguknak, hogy befizessék az egy főre jutó államadósság összegét, vagyis kétmillió forintot" - mondta Horváth Tihamér, aki megismételte: "ma Magyarországon egymillió ember után tudnák befizetni ezt a kétmillió forintos összeget. Így az államadósság 2 000 milliárd forinttal csökkenhetne az önkéntes befizetésekkel".