Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Így látja a magyar gazdaság helyzetét a Neue Züricher Zeitung elemzője

A magyar gazdaság helyzetéről közölt elemzést szerdán európai körképében a Neue Zürcher Zeitung nemzetközi kiadása. A magyar gazdaság ismét a növekedés jeleit mutatja, de a fellendülés lassabb, mint a térség más országaiban és az intézkedések fenntarthatósága megkérdőjelezhető - emelte ki a svájci lap cikkének bevezetője.

A 2008-2009-es recesszió után ismét a növekedés szerény, de egyértelmű jeleit mutatja a magyar gazdaság. Miután 2009-ben hét százalékkal csökkent, 2010-ben éves szinten ismét 1,2 százalékkal nőtt a GDP - idézte fel Charles E. Ritterband tudósító. Hozzátette, a növekedés még mindig kisebb, mint a 15 régi uniós tagállam vagy a régió országainak átlaga.

A NZZ szerint a növekedés elsősorban az exportra épülő iparon nyugszik. Kiemelte, ahogy az állam támogatásokkal próbálja vonzóbbá tenni a külföldi befektetők számára a magyarországi telephelyeket és az infrastrukturális fejlesztések révén az építőipart is fel akarja lendíteni. Felidézte többek között, hogy az új alkotmányban rögzítették az államadósság felső határát.

A Fidesz-kormány azzal a szándékkal lépett hatalomra, hogy elkerülje az előző kormányok alatti megszorításokat. A lakosság körében még nem múlt el a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedései okozta "rémület", mindamellett a Bajnai-kormánynak sikerült az EU-ban az egyik legalacsonyabb szintre csökkenteni a költségvetési hiányt - írta.

A szerző úgy látja, Orbán tudatosan kevés konkrét ígéretet tett, de első intézkedéseinek irányvonala félreérthetetlen volt: gazdaságélénkítés adócsökkentések révén, egyúttal a terhek növelése, de nem az állampolgároké, hanem elsősorban a külföldi cégeké és a bankoké. Később azonban a lakosságot is "a kasszához szólították" azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztárakba befolyt befizetéseket a költségvetésbe vezették át - írta.

Az intézkedések eredményeként a költségvetési hiány az idén meg fog felelni az uniós elvárásoknak - állt a cikkben.

A lapban idézett elemző, Richter Sándor, a bécsi WIIW kutatóintézet Magyarország-szakértője szkeptikus a kormány intézkedéseinek fenntarthatóságát illetően. Richter szerint sok, azokban foglalt államháztartási forrás csak ideiglenes jellegű, így a különadók és a magán-nyugdíjpénztárak vagyona. A fogyasztás élénkítésének céljával végrehajtott adócsökkentés a költségvetési "lyukak" különadókból való betömésével kombinálva Richter szerint meglehetősen kockázatos fiskális politika képét sugallja.

Richter szerint idén egyértelműen kikerül a recesszióból a magyar gazdaság. A háztartások fogyasztása viszont csak szerény mértékben növekszik majd, a jövedelemadó csökkentése ugyanis elsősorban a jómódú családokat érinti, akiknél a fogyasztás növelése kevésbé áll a központban. Úgy vélekedett, a befektetések gyorsabban növekszenek, mint a fogyasztás, mindamellett egy nagyon alacsony szintről indulva.

A közvetlen külföldi befektetések mértéke elmarad a csehországitól, a lengyelországitól és a szlovákiaitól, s ennek "legalább részben" a válságadók és a bankadó az oka. Az eljárásmód, a "fideszes politikusok retorikája" és a bizonytalanság, hogy meddig szedik be az adót, elbizonytalanodáshoz vezetett - mondta az elemző a lapnak. Más intézkedések, a nyugdíjpénztárak, az alkotmánybíróság gazdasági hatáskörének szűkítése és a visszamenőleges hatályú adók "befolyásolják a jogbiztonságba vetett bizalmat" - közölte Richter.

Az elemző rámutatott, hogy felértékelődik az európai uniós transzferek, mint pénzügyi források szerepe.

A közgazdász a 2012-re, illetve 2013-ra meghirdetett 2,5, illetve 2,2 százalékos hiánycélt túlságosan ambiciózusnak tartja, ő maga 3 százalékos deficittel számol. A gazdaság jelenlegi helyzete alapján legfeljebb három százalékos gazdasági növekedést tart valószínűnek.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×