A Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével szervezett rendezvény fókuszában a fenntartható és felelős turizmus, valamint az életminőség javítása áll.

Tajani, aki az EU iparért és vállalkozáspolitikáért felelős biztosa is egyben, az Eurobarometer közvéleménykutató-intézet pénteken nyilvánosságra hozott, az európaiak turizmus iránti attitűdjéről szóló jelentését ismertette, és köszönetet mondott azért, hogy Budapest az elnökségi félév során kiemelt témaként kezeli az idegenforgalom fejlesztésének és támogatásának kérdését. Mint hangsúlyozta, örül annak, hogy Magyarország "egy olyan ország, amely hisz abban, hogy az európai turizmusnak hozzáadott értéke van."

Az EU végrehajtó szervének alelnöke kitért arra, hogy Európának mint a világ első számú turisztikai célpontjának, figyelnie kell a szektorban rejlő új lehetőségekre. Tajani hangsúlyozta, hogy az öreg kontinensnek érdemes többek között a kínai erősödő középosztályra koncentrálnia, és tagjai közül minél többet területére vonzania. Megemlítette még azt az általa indított, és több tagállam részvételével zajló pilótaprogramot, amelynek keretében a latin-amerikai országok utazóit igyekeznek az EU-ba csábítani, európai gyökereikre emlékeztetve őket.

A biztos az MTI-nek elmondta, hogy az EU vonzerejének további növelése a huszonhetek együttműködésével valósítható meg a leghatékonyabban, nem pedig tagállami szinten. "Ha egy uniós ország minél több turistát szeretne területére vonzani, támogatnia kell a közös európai politikát, amely nem a nemzetállamok ellen szól, hanem értük".

A magyar idegenforgalom növelésének lehetőségeiről beszélve Tajani példaként említette Kínát, ahol ugyan nem biztos, hogy mindenki ismeri Magyarországot, de ha egy kínai belép Európa egyik kapuján, például Rómában vagy Párizsban, máris sokkal közelebb kerül az országhoz, tudomást szerezhet róla és lehet, hogy a következő úticélja Budapest lesz. Tajani elmondta, hogy erre az úgynevezett "kapuszerepre" a magyar főváros is kiválóan alkalmas, hiszen "lenyűgöző hely kiváló konyhával és vendégszeretettel", és méltó arra, hogy az Európával való megismerkedés első állomása legyen.

Magyar részről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai államtitkára, aki a soros elnökség ideje alatt az unió versenyképességi tanácsának elnöki tisztét látja el, az idegenforgalom munkahely-teremtésben betöltött óriási szerepét hangsúlyozta.

Kiemelte az új turisztikai termékek piacra dobásának fontosságát, ezen belül is a magyar idegenforgalom számára kitörési pontot jelentő, az egy évtizeddel ezelőtt indult Széchenyi-terv egyik kiemelt fejlesztési területének számító egészségturizmust, amelynek fejlődése az utóbbi 10 év alatt életformává tette hazánkban a gyógyfürdőzést. Cséfalvay kitért arra is, hogy az év végéig a kormány kidolgoz egy turisztikai törvényt, amely lefekteti az iparág területén az önkormányzatok és turisztikai szervezetek közötti munkamegosztást, illetve megfelelő szabályozási környezetet teremt a szektor különböző vállalatai számára.

Taleb Rifai, a 154 országot tömörítő Turisztikai Világszervezet főtitkára, a jövő iparágának nevezte az idegenforgalmat, amely képes segíteni a gazdasági válság miatt elvesztett munkahelyek pótlásában.

Michela Vittoria Brambilla olasz turisztikai miniszter, a világszervezet végrehajtó tanácsának elnöke magát a "világ legszerencsésebb miniszterének nevezte" hazája kimeríthetetlen kulturális és természeti kincsei miatt, és annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a turizmusnak mindig etikával kell párosulnia.

Kiemelte az Olaszországban kidolgozott "elérhető turizmus" koncepcióját, amelynek alapvetése az, hogy minden egyes polgár életminőségét javítani kell, így a társadalom minden csoportja - különös tekintettel a fogyatékkal élőkre - számára hozzáférhetővé kell tenni az idegenforgalmat.

Ennek az elképzelésnek a keretében hozták létre az Elérhető Turizmus Európai Hálózatát, amelynek feladata, hogy mindenkihez akadálymentesen eljussanak a turisztikai termékek.