Az előző év végére az ország államadóssága meghaladta a nyolcvan százalékot, költségvetési hiánya pedig elérte a 4,2-t a GDP-hez viszonyítva. Mindkét adattal az unió középmezőnyében szerepelünk.

Magyarország akkor követte el a legnagyobb hibát, amikor kiderült 2006-ban, hogy a GDP-ben mért 9,7 százalékos folyó hiány alakult ki. Ettől kezdve megszorítás megszorítást követett, hiányleépítési célok fogalmazódtak meg csupán, és ezzel belementünk a 2008-as válságba, amikor már egy kicsit konszolidáltabb lett volna a helyzet - nyilatkozta az InfoRádióban az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatásvezetője.

Rácz Margit szerint emiatt hazánk nagyon nehéz helyzetbe jutott, és azért is, mert a számok mögött egy teljesen eladósodott önkormányzat-tömeg, illetve nehéz helyzetben lévő devizahiteles lakosság van.

A mostani helyzetben a közölt számok nem sokat mondanak, hiszen pozitívak - vélekedett a kutatásvezető. A már napvilágra került a 2015-ig szóló magyar konvergencia programban ugyanis nagyon szigorú gazdálkodással az államadósság folyamatos csökkentése szerepel, és a folyó hiány lassan szinte sufficites államháztartássá alakul. Ha 2015-ig ezt a folyamatot Magyarország valóban tudja produkálni, akkor visszaáll a hitelessége - fejtette ki.

Ha azonban ez nem sikerül, akkor a felvázolt múlt alapján nem áll helyre az ország hitele, még akkor sem, ha a mostani hiány nem tekinthető magasnak a huszonhét tagországon belül, és a 80 százalék nem a legmagasabb államadósság a közösségben - mondta Rácz Katalin.

A szakember szerint a Széll Kálmán-terv bejelentéseivel a magyar kormány nagyon hasonlít az eurózóna összes kormányához, mert mindenki a piacokat akarja megnyugtatni. Hiszen mindenki retteg a hisztérikus piacoktól, és nekünk is lejáró adósságaink vannak, amit döntően a piacról kell finanszírozni.

Azok az intézkedések - folytatta a szakember -, amelyek Magyarországon elindultak, nevezetesen a költségvetés kiadási oldalán tett spórolási lépések kezdetinek tekinthetők. És itt vetődik föl az egész unióra is vonatkozó kérdés: vajon elindul-e a dinamikus gazdasági növekedés?

Ha megvalósul a 3-3,2 százalékos GDP növekedés, akkor kis megszorításokkal tovább lehet menni, megnyugtatva a piacokat. De ha ez nem jön be, akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad: megint el kell kezdeni a szigorú megszorításokat ahhoz, hogy az adósság a piacról finanszírozható legyen - összegezte a kutatásvezető.