A magán nyugdíjpénztárak államosítása után egyre aktívabbak a biztosítók és mind több érvet hoznak fel arra, hogy keresetük egy részét az emberek takarítsák meg és befektetésekben tegyék el nyugdíjas korukra. Ennek egyik eszköze az olyan életbiztosítás, amely a nyugdíjba vonuláskor jár le, és kiegészíti az állami nyugdíjat.

Jelenleg Magyarországon a munkaadók és a munkavállalók összesen 34 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. A 202 ezer forintos múlt évi átlagbérre vetítve ez havi 69 ezer forintot tesz ki. Ennyi átlag-nyugdíjat lehetne fizetni csak a járulékból, ha minden aktív emberre egy nyugdíjas jutna. Ennél azonban ma még jobb a helyzet: 1,38 aktív magyarra jut egy nyugdíjas, így csak a járulékbevételt alapul véve havi 83.640 forint lenne az átlagnyugdíj.

A demográfiai előrejelzések 2050-re azt valószínűsítik, hogy egy aktív dolgozónak két nyugdíjast kell majd eltartania. Ekkor - változatlan arányú nyugdíjjárulékot feltételezve - az átlag nyugdíj az akkori átlagbér 17 százalékára esik vissza.

Ez a helyzet egész Európára jellemző, sőt egy ENSZ előrejelzés szerint Japán öregszik a leggyorsabban.

A közlemény kitér arra is, hogy az öregedő társadalmak kormányai - amennyiben komolyan szembenéznek a problémával - meglehetősen szűkös mozgástérben manőverezhetnek. Ha változatlanul hagyják a nyugdíj-járulékot, és csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor azok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése a munkaerő költségét növeli, ami pedig versenyképességi hátrányt okoz.

Ha az adókból egészíti ki az állam - azok emelésével - a nyugdíjat, akkor ismét szembekerül azzal kényszerűen csökkenti a gazdálkodók versenyképességét. Megteheti ugyan, hogy nem adóemeléssel próbálja meg kiegészíteni a növekvő nyugdíjas populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont egyéb kiadásait - más állami funkcióit - kell korlátoznia - érvel a MABISZ.