Infostart.hu
eur:
358.31
usd:
313.33
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Bekerül-e a forint az új alkotmányba?

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az alaptörvény pénteki parlamenti vitájában azt mondta: az új alkotmánynak rögzítenie kellene, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint. A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy az euró 2020-ban lehet esedékes Magyarország számára.

Varga Mihály a parlamenti vitában jelezte, a forint hivatalos fizetőeszközként való rögzítéséről módosító javaslatot kezdeményez.

Az MTI-nek később annyit tett hozzá, hogy amíg a forint az ország hivatalos fizetőeszköze - ami fontos alapeleme a gazdasági és monetáris rendszernek -, addig ezt is tartalmaznia kell az alaptörvény szövegének.

Mint mondta, semmiféle hátránnyal nem jár a majdani eurócsatlakozásra nézve, a forint megjelenítése az alkotmány szövegében. "Ha Magyarország euróval fogja felváltani a forintot, majd módosítani kell az alkotmány szövegét. Ezt azonban nem látom olyan rövid távú problémának, amely már most gondokat kellene, hogy okozzon" - fogalmazott.

Legutóbb, március 3-án Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Der Standard osztrák napilapnak adott interjújában - megismételve Orbán Viktor korábbi kijelentését - úgy vélekedett, hogy 2020-ban lehet érdekes az euró Magyarország számára. Emlékeztetett, hogy előbb a maastrichti követelményeket kell teljesítenie és reálkonvergenciát felmutatnia a gazdaságnak az államadósság, a foglalkoztatás és a növekedés terén. "Ha a gazdasági teljesítmény eléri az 50 százalékos (GDP-arányos) államadóssági rátát, belépünk" - szögezte le a miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök február 25-én Brüsszelben fontosnak nevezte, hogy az aktuális nemzetközi problémák közepette ne lankadjon a figyelem az euró megmentésének kérdésében. Úrrá kell lenni az egymást követő euróövezeti tagállamok válságain, azaz az államadóssági krízisen - emelte ki.

A miniszterelnök február 5-én úgy fogalmazott: a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához. Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna tagállamainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik - közölte és kijelentette: ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, hanem pusztán az eurózóna tagállamainak erőfeszítése az euró megmentése érdekében.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország azonban nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben - tette hozzá.

A január végi európai bizottsági, az unió kohéziós politikájáról rendezett konferenciáján pedig a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egyszerre kellene három feltételnek megfelelni: a költségvetés és a kohéziós politika vitája mellett annak is, hogy "az Európai Unió legfontosabb vívmányát, az eurót talpon tartsuk". Az euróövezet válságát még nem kezelték - mondta -, márpedig az euró talpon tartása éppen elég politikai konfliktust jelent Európa vezetői számára ahhoz, hogy újabb konfliktusokkal a jelenlegieket már ne terheljék. A túl korán induló költségvetési vita rontja az euró megvédéshez szükséges intézkedések sikerének esélyét - vélte.

Kairói megbeszélésein, januárban, a miniszterelnök kifejtette, hogy az euró - stabilizálása után - újra erős valuta lesz, s ezért Magyarországnak is fontos lesz a csatlakozás az eurózónához.

Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott év eleji interjújában az euróról annyit mondott: bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: új háborús időszak bontakozik ki most Iránban

Csicsmann László: új háborús időszak bontakozik ki most Iránban

Az amerikai célok ugyan nem változtak, de újabb szakaszába lépett az iráni konfliktus; a Hormuzi-szoros szuverenitásának kérdésében bontakozott ki nézeteltérés a felek között – erről beszélt az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: folytatódnak a személycserék, sorjáznak a szakpolitikai döntések

Tisza-kormány: folytatódnak a személycserék, sorjáznak a szakpolitikai döntések

Kedden Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×