Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Milyen szabályok vonatkoznak a különadózó jövedelmekre?

A külön adózó jövedelmek legtöbbje, így a kamat, vagy az értékpapírok árfolyamnyeresége után 2011-től már nem húsz, hanem 16 százalékos kulccsal kell adózni - mondta az InfoRádiónak az RSM-DTM adópartnere. Hegedüs Sándor hozzátette: a cafeteria jellegű jövedelmek és a tárgynyeremények kivételnek számítanak, ezek 19 százalékkal adóznak majd.

Azokra a külön adózó, így az árfolyamnyereségből, osztalékból, egyes tőzsdei ügyletekből és az ingatlanértékesítésből származó jövedelmekre, valamint bankbetétekre, amelyeknél az adókötelezettség 2011. január elsején áll be, 16 százalékos személyi jövedelemadó vonatkozik majd - mondta az InfoRádiónak Hegedüs Sándor adótanácsadó.

Vannak persze kivételek is, például a cafeteria jellegű jövedelmek, amelyeknél az adóalap változik: ezeknél a juttatott érték 1,19-szeresét kell alapul venni, és arra számítani a 16 százalékos szja-t. Az ezeket terhelő valós adókulcs tehát 19,04 százalék - magyarázta az RSM-DTM adópartnere.

Az 1,19-es szorzó vonatkozik az úgynevezett kamatkedvezményekből származó jövedelmekre és a tárgynyereményekre - fűzte hozzá Hegedüs Sándor.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×