Infostart.hu
eur:
357.37
usd:
313.58
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő

Komoly esés a Budapesti Értéktőzsdén

Csaknem ezer pontot esett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe pénteken kora délutánig, a vezető részvények pedig több mint 4 százalékos mínuszban jártak.

A BUX 14.30 órakor 20.384,18 ponton állt, ami a csütörtöki záró értékéhez képest 980,36 pontos, 4,59 százalékos csökkenés, a pénteki nyitásnál 874,15 ponttal alacsonyabb.

A részvénypiac forgalma fél háromig 25,3 milliárd forint volt, a vezető részvények mindegyike jelentősen veszített értékéből az előző napi záráshoz képest.

A Mol árfolyama 815 forinttal, 4,22 százalékkal 18.490 forintra csökkent, 4,7 milliárd forintos forgalomban.

Az OTP részvények ára 240 forinttal, 4,71 százalékkal 4.860 forintra esett, forgalmuk 15,7 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom 27 forintot, 4,82 százalékot veszített, 533 forintot ért, forgalma 2,1 milliárd forint volt.

A Richter papírok árfolyama 2.100 forinttal, 4,74 százalékkal 42.250 forintra süllyedt, a részvények forgalma 2,0 milliárd forintot ért el.

A másik gyógyszeripari részvény, az Egis árfolyama 1.000 forinttal, 5 százalékkal 19.000 forintra esett, 150 millió forintos forgalomban.

A kisebb papírok árfolyama is esett: a kis és közepes papírok indexe, a BUMIX, 81 ponttal, 4,16 százalékkal 1.867,77 pontra csökkent.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×