Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Hatékonyabbak nyugati szektortársaiknál kelet-közép-európai cégek

A kelet-közép-európai vállalatok a tőkéért folyó verseny éllovasai, ugyanis hatékonyabban és nyereségesebben működnek, emellett kevésbé adósodtak el, mint nyugat-európai társaik - áll az Erste-csoport MTI-hez is eljuttatott elemzésében, amelyet a régiós vállalatok üzleti eredményeiről és kilátásairól készített. Magyarországot ugyanakkor a régió sereghajtójaként említi a tanulmány.

A vizsgálat szerint Szlovákia és Csehország büszkélkedhet a legkevésbé eladósodott és leghatékonyabb nem pénzügyi szektorral, és egyedül a német vállalati szektor képes versenyre kelni a közép-kelet-európai cégekkel a működési hatékonyság tekintetében.

Az Erste Group speciális, a gazdaság különböző szektorainak - a háztatásoknak, a kormányzatnak, a nem pénzügyi és a pénzügyi cégeknek - működési hatékonyságát vizsgáló elemzésének főbb megállapításai szerint a kelet-közép-európai vállalatok lényegesen kevésbé adósodtak el, nyereségesebben működnek, emellett kétszer akkora tőkearányos eredményt érnek el, mint nyugat-európai társaik, ami szintén a nagyobb fokú működési hatékonyságnak köszönhető. Ennek folyományaként a régió országai jóval vonzóbb célpontok a tőke számára.

"Az elmúlt évtizedben számos európai ország nem pénzügyi szektora nettó hitelfelvevőként jelent meg. A szárnyaló beruházások is növelték a bevételi oldalt, ugyanakkor a vállalatok hatalmas adósságot halmoztak fel. Ezért a vállalati szektornak is újra egyensúlyba kell kerülnie, javítani az üzleti működés nyereségességét és csökkenteni a hitelállományt. A gazdasági talpra állás az elkövetkező pár év során nyilvánvalóan a vállalati szektortól függ, ha az versenyképes lesz, akkor hatékonyan használja fel a tőkét, valamint új munkahelyeket teremt.

A kelet-közép-európai gazdaságok igen jó teljesítményt nyújtottak az elmúlt esztendőkben, ugyanis a tőkefelhasználás viszonylag hatékonyan történt, így kétszer akkora tőkearányos nyereség keletkezett, mint az euróövezetben: mintegy 8 százalék. Emellett a munkaerő hatékonyságát is növelték számos kelet-közép-európai országban a válság alatt annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket, illetve nyereségességüket" - mondta Juraj Kotian, az Erste csoport kelet-közép-európai makroelemzési osztályának társvezetője.

Az elemzés szerint Írország, Spanyolország, Portugália és Belgium vállalati szektora adósodott el a leginkább, hiszen az általuk előállított bruttó hozzáadott érték három-négyszerese, vagyis 9-20 évnyi adózott eredmény az adósságállományuk.

A nyugat-európai gazdaságokhoz viszonyítva a kelet-közép-európai térség vállalatai általánosságban véve kevésbé eladósodottak az általuk megtermelt hozzáadott értéket és az adózott eredményt tekintve: Szlovákiában és Csehországban működik a legkevésbé eladósodott nem pénzügyi vállalati szektor: bruttó adósságállományuk alacsonyabb, mint az általuk egy év alatt előállított hozzáadott érték, valamint mindössze 3-4 évnyi adózott eredménnyel egyenlő. A kelet-közép-európai régióból csak Magyarország mutat az euróövezet átlagánál nagyobb számadatot.

"A pénzügyi válság hatásai miatt a vállalatoknak muszáj enyhíteniük nettó hitelfelvevői pozícióikat. Ezt leginkább a beruházások jelentős visszafogásával érték el, s így készpénzpuffert képeztek, vagy az adósságállományukat csökkentették. A Baltikum államaiban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában már le is zajlott a nettó hitelfelvevői pozíciók visszavágása, s ezekben az országokban a nem pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvevőkből nettó hitelezők lettek más szektorokkal összevetve" - véli Juraj Kotian.

A felhalmozott tőke hatékonyságát tekintve az eredmények jól láthatóan azt mutatják, hogy a recesszió ellenére a kelet-közép-európai vállalatok jóval magasabb tőkearányos nyereséget érnek el, mint nyugati társaik. Szlovákiában érhető tetten a tőkebefektetés legtermékenyebb felhasználása a nem pénzügyi szektorban, itt ugyanis 26 százalékos bruttó tőkearányos nyereség és 19 százalékos adózott eredmény érhető el még a gazdasági visszaesés közepette is - áll az elemzésben.

Nyugat-Európában csak Németország tud lépést tartani a kelet-közép-európai vállalatokkal a működés hatékonysága területén, itt ugyanis 15 százalék körül mozog az átlagos bruttó tőkearányos nyereség, és közel 20 százalékos a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) az elmúlt öt évben. Belgium, Spanyolország és Portugália a lista legvégén foglal helyet, hiszen mindössze 4-6 százalékos tőkearányos nyereséget tudtak felmutatni az elmúlt öt év során.

Kelet-Közép-Európában ugyanakkor Magyarországon található a legkevésbé hatékony, illetve leggyengébb nyereségtermelő képességgel rendelkező vállalati szektor (átlagosan 7 százalék 2005 és 2009 között). Összességében jól tetten érthető az a tendencia a rögzített devizaárfolyammal rendelkező országok (euróövezeti tagok, rögzített árfolyampolitikát folytató államok) körében, hogy a hitelfelvétel mértéke nagyobb, mint azt a tőkearányos nyereség indokolná.

A hitelállomány csökkentése már el is kezdődött Írországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Magyarországon, a Balti-államokban, valamint - meglepő módon - a jelentős gazdasági talpra állást elérő országokban, például Németországban, Csehországban és Szlovákiában, elsősorban is azoknál a vállalkozásoknál, amelyek cash-flow-ból vissza tudják fizetni hiteleiket.

"A magasabb tőkearányos nyereség miatt Kelet-Közép-Európa a várakozások szerint továbbra is vonzó marad a vállalati szektorba irányuló külföldi tőkebeáramlás számára. Jóval kisebb mértékű eladósodottságuk és jobb tőkemegtérülésük miatt a kelet-közép-európai vállalatok előnyt kovácsolhatnak a mérlegük "kitisztításából", amikor a térségbe irányuló beruházások növekedésnek indulnak - jósolja Juraj Kotian, az Erste-csoport kelet-közép-európai makroelemzési osztályának társvezetője.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×