A csatlakozási tárgyalások 2005-ös kezdete óta az EIB a korábbinak a négyszeresére növelte a Törökországnak nyújtott hitelek összegét, így már minden más unión kívüli államnál több forrást biztosít a 99,8 százalékban muzulmánok lakta 71 milliós országnak.

Az unió hosszú távú beruházásokkal foglalkozó bankjának alelnöke, Matthias Kollatz-Ahnen a Reutersnek elmondta: az idén összesen 2,2 milliárd eurót, jövőre pedig 1,8 milliárd eurót helyeznek ki Törökországban, ami elmarad a tavalyi 2,6 milliárdtól, akkor viszont a válság miatt a szükség is nagyobb volt.

Az EIB pénteken jelentette be, hogy hat török bankkal összesen 280 millió euró hitelezéséről kötöttek megállapodást. A pénzt kis- és közepes méretű cégek (kkv) és mikrovállalkozások kapják. A támogatott vállalatok a Magyarországnál több mint nyolcszor nagyobb állam távoli, keleti részében működnek, ahová a török bankrendszerből a kkv szektorba áramló források csupán 10 százaléka jut el.

Ugyancsak pénteken az EIB bejelentette azt is, hogy 450 millió eurót kölcsönöz a török állami kutatási és technológiai tanácsnak (TUBITAK) azzal a céllal, hogy elősegítse a török kutatás-fejlesztési ágazat integrációját az úgynevezett Európai Kutatási Térséghez (ERA), vagyis a kapcsolódást az unióban folyó kutatási, innovációs tevékenységekhez. További 150 millió euró értékben környezetvédelmi projekteket kíván támogatni az EIB, erről szándéknyilatkozatot írtak alá a török partnerekkel.

Az EIB korábban nagy infrastrukturális projektekbe is beszállt, részt vett például a Boszporusz alatti vasúti alagút megépítésének finanszírozásában, most pedig azt tervezi, hogy az Európa és Ázsia közötti tengerszoros alatti közúti alagút megépítésében is segíti Törökországot - mondta Matthias Kollatz-Ahnen.

A luxembourgi székhelyű EIB (European Investment Bank) 1958-ban alakult, feladata, hogy kölcsönöket nyújtson az unió gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására az unión belül és kívül egyaránt.