Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Tárgyalna a kormánnyal a válságadóról az OKSZ

Az Országos Kereskedelmi Szövetséget váratlanul érte Orbán Viktor miniszterelnök 2010. október 13-i bejelentése, amely alapján a kereskedelmi láncoknak három éven keresztül kell évi 30 milliárd forint válságadó befizetésével segíteniük a költségvetést, mivel az ágazat szereplőivel semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott a kormány. Az OKSZ támogatja a nemzeti együttműködés programját és elfogadja a rendkívüli intézkedések szükségességét, de annak részleteiről azonnali tárgyalási lehetőséget kér Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől - olvasható az OKSZ közleményében.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség a közlemény szerint azt kéri, hogy a kereskedelmi válságadó alapja a jelenlegi tervvel szemben az árrés legyen, megtartva az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások mentességét. Emellett szeretnék, hogy az idei kereskedelmi válságadó befizetését csak jövő év januárjára írja elő a törvény, mert év közben nem volt idejük felkészülni az érintett kereskedelmi vállalkozásoknak a pénzügyi fedezetnek előteremtésére. Úgy vélik, a 2010. évi 30 milliárd forint különadó befizetésének év végi ütemezése veszélyeztetheti a megszokott karácsonyi ajándékkínálat színvonalát is.

Az OKSZ emellett kéri, hogy a kormány a későbbi időszakban ismételten tekintse át a válságadó indokoltságát, megvizsgálva a tehermentesítés mielőbbi lehetőségeit, az érintett gazdálkodók bevonásával. A szövetség felkéri a nemzetgazdasági minisztert a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati fellépés erősítésére is, amihez az ellenőrzési célok meghatározásában felajánlja együttműködését.

A szövetség indoklásában emlékeztet arra, hogy a válság veszteségei rendkívül súlyosak a kereskedelemben. 2009-ben a lakosságot kiszolgáló kiskereskedelem az APEH adatai szerint az adózás előtti eredményt tekintve összesen 33 milliárd forint vesztességgel zárta az esztendőt.

A kiskereskedelmi eladások mennyisége a KSH kimutatása alapján 2007. óta évről-évre folyamatosan csökken, az értékesítőhelyek száma három év alatt 10 ezerrel, az alkalmazottak száma 2009-ben 20 ezerrel csökkent.

A kereskedelem ugyanakkor építő szerepet tölt be a gazdaságban a válság okozta veszteségek ellenére is - teszik hozzá, emlékeztetve, hogy 2009-ben a foglalkoztatottak száma 549 ezer fő, az alkalmazottak száma 345 ezer fő volt, így az ágazat a magyar családok második legnagyobb foglalkoztatója a nemzetgazdaságban.

A kereskedelem megadóztatása széles körben veszteséget okoz - indokolja továbbá kéréseit az OKST, emlékeztetve, hogy a bejelentés szerint a kereskedelmi válságadót az árbevétel alapján határozzák meg, így az általános forgalmi adóhoz hasonló jellegű többletterhet jelent. 2009-ben egyébként az évközi áfa-kulcs emelést követően esett mélypontjára a kiskereskedelmi fogyasztás.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×