Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Kitalicskázták a pénzt a külföldiek az országból

Tavaly tizenhárom éves mélypontra esett vissza a külföldiek visszaforgatott tőkéje Magyarországon. A pénzügyi befektetők és a vállalattulajdonosok inkább hozamaik hazautalása mellett döntöttek. Így a megtermelt GDP-hez képest a belföldi szereplők rendelkezésre álló jövedelme kilenc százalékkal kisebb volt. A válság levonulása után vélhetően normalizálódik majd a helyzet.

Sanyarú év volt a tavalyi az ország számára, hiszen a válság következtében az országban megtermelt GDP 6,7 százalékkal kisebb volt, mint a megelőző évben. Azt azonban csak ilyenkor ősszel, a KSH nemzeti számlák statisztikájából tudjuk meg, hogy ebből a megtermelt értékből mi az, ami a magyarokat gazdagítja, illetve mennyi megy a külföldiek zsebébe. Ehhez a hazai össztermék (GDP) helyett érdemes a nemzeti összjövedelem (GNI) mutatójára koncentrálni.

A GDP-t korrigálni kell a külföldről származó elköthető jövedelmekkel (a hazautalt munkabérekkel, a vállalattulajdonosok osztalékával, illetve az EU-támogatásokkal), hiszen ennyivel több elkölthető pénz kerül a belföldi gazdasági szereplőkhöz. Ellenkező irányú korrekciót igényel például az itt dolgozó külföldiek hazautalt fizetése, a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok nyeresége, illetve a külföldnek fizetett kamatok. Ezek a korrekciók a GDP mutatótól elvezetnek a GNI-hoz, és így választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy vajon többet, vagy kevesebbet költhetünk annál, mint amit idehaza megtermelünk, illetve milyen tényezők játszanak ebben szerepet.

A fenti kérdésre a válasz: tavaly (az előzetes adatok alapján) a GNI 5,3 százalékkal volt kisebb, mint a GDP, vagyis a külföldiek idehaza realizált bér- és tőkejövedelmei ennyivel nagyobbak voltak annál, mint amit a magyarok realizáltak külföldön.

Ennek oka a számok nyelvére fordítva a következő. Magyarországon tavaly 26 054 milliárd forintos értéket állítottak elő. Ez gyarapodott még azzal a 197 milliárd forinttal, amennyivel a magyar munkavállalók több munkajövedelmet realizáltak külföldről, mint a külföldiek Magyarországról, illetve az EU-transzferek számunkra kedvező 260 milliárd forintos egyenlegével.

Ez természetesen eltörpül amellett, hogy a Magyarországon termelő vállalatok, illetve más befektetők, hitelezők mekkora jövedelmet realizáltak: a 4628 milliárd forintos tőkejövedelem jelentősen meghaladja a magyar tőketulajdonosok 2867 milliárd forintos jövedelmét. A fentieket összegezve adódik a 24 751 milliárd forintos GNI.

A régi toposz


Egy ország általános életszínvonalát gyakran szokták az országban előállított össztermék, a GDP alapján jellemezni. Ennek a jól ismert kritikákon (környezeti károk, jövedelemegyenlőtlenség stb. figyelmen kívül hagyása) túl egyéb, kézenfekvő korlátai is vannak. Egyszerűen fogalmazva: a GDP-mutató nem mond semmit arról, hogy a megtermelt érték kihez kerül, külföldi vagy belföldi gazdasági szereplőkhöz.

Ha például egy országba rendszeresen érkezik jövedelem külföldről (például azért, mert az ott dolgozó vendégmunkások tömege hazautalja a munkabérét), akkor valójában az országban élők tartósan többet költhetnek annál, mint amit a GDP jelez. Ugyanígy lehetséges például az is, hogy a külföldi tőketulajdonos realizálja a hazai vállalati profit egy részét, így azt nem a belföldieket gazdagítja.

Utóbbi példa régi toposza a magyar laikus közbeszédnek, az összeesküvés-elméletek hívői egészen színesen tudják magyarázni, hogyan is tűnik el a pénz az országból, és miért is vagyunk mi "ilyen" szegények. Pedig a magyar fejlődési modellnek és az eladósodásnak egyenes következményei az elsőre meglepőnek tűnő számok.

Hogy az 5,3 százalékos rés sok-e vagy kevés, nézőpont kérdése. Nemzetközi összevetésben nagynak számít, csak az egészen sajátos működési modellű Luxemburg és Írország előz meg minket. Ugyanakkor a jelentős működőtőke-beáramlásra alapozó országok értékei nem sokkal maradnak el a hazaitól, vagyis nincs szó extrém kiugrásról.

A különbséget is leginkább az magyarázza, hogy a jóval nagyobb külső eladósodottságunk miatt jelentős kamatjövedelem üti külföldi finanszírozóink markát. A magyar gazdaság termelését (de főleg költekezését) a külföld finanszírozta - méghozzá hitelekkel. Ennek eredményeként viszont az állam és a lakosság kamatkiadásai jelentősen megugrottak: az előrehozott fogyasztás árát meg kell fizetni.

Egy másik megközelítésben viszont azt állapíthatjuk meg, hogy a tavalyi GNI-GDP-rés 2003 óta a legkisebb. Ennek oka, hogy a tulajdonosi jövedelmek egyenlege kedvezően alakult, a magyarok által realizált ilyen típusú jövedelmek gyorsabban emelkedtek, mint a külföldieké. Érdekesség egyébként, hogy ezekben a számokban nyoma sincs a válságnak. Mindkét relációban folyamatos a bővülés.

A fentieken túl azt is érdemes figyelembe venni, hogy a külföldiek kezébe kerülő tőkejövedelem (kamat, profit, árfolyamnyereség) egy részét visszaforgatják, vagyis újra Magyarországon költődik el. E szempontból a 2009-es év nagyon rossz időszaka volt a gazdaságnak. A külföldiek ugyanis a teljes realizált jövedelmük mindössze 18 százalékát forgatták vissza, ami 1996 óta a legrosszabb arány. Ebben persze nincs semmi csoda: a visszaeső beruházási aktivitás mellett a vállalatok tulajdonosai a válságtól megtépázott országban érthetően kevesebb forrást hagytak, illetve a kamatozó befektetéseket is leépítették.

Erre a hatásra erősített még rá, hogy a hazai vállalatok a külföldi befektetéseik utáni profitjuk nagyobb hányadát forgatták vissza a szokásosnál. Ezzel korrigálva a GNI-t azt láthatjuk, hogy tavaly a GDP-hez képest kilenc százalékkal kevesebb forrás állt csak az ország rendelkezésére, azaz a nemzeti számlákból is világosan látszik a válság miatti erős alkalmazkodási kényszer hatása.

A tavalyi extrém különbség azonban szinte bizonyosan jelentősen csökken már az idén is. A további növekedés ellen hat, hogy az ország külső adósságállománya kissé csökken, a külföldiek visszaforgatott profitaránya várhatóan nem lesz ilyen alacsony, illetve az EU-transzferek is várhatóan tovább emelkednek. Várhatóan azzal is kalkulálhatunk, hogy a mostani elemzési körünkön kívül eső friss működőtőke-befektetések is élénkülnek majd, ami szintén forrás jelent a belső felhasználáshoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×