Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Magyarországon "valószínűleg vége a recessziónak"

Magyarországon valószínűleg már tavaly véget ért a recesszió és az idén már növekedés várható - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szombaton ismertetett, felülvizsgált térségi előrejelzésében, amelyben a pénzintézet javította működési országcsoportjának egészére adott idei növekedési prognózisát is.

Az EBRD e hétvégi zágrábi közgyűlése alkalmából kiadott előrejelzés szerint a bank a tevékenységi területéhez tartozó harminc országban átlagosan 3,7 százalékos gazdasági növekedést vár 2010-re az előző, januári prognózisban szereplő 3,3 százalék helyett.

A bank indoklása szerint a felülvizsgálat azt tükrözi, hogy az EBRD immár növekedést jósol több olyan térségi gazdaságban, amelyekben a korábbi előrejelzés még folytatódó idei recessziót valószínűsített. E javított kilátású országok között van Magyarország, Oroszország, Törökország és Ukrajna.

Magyarországról a zágrábi közgyűlésen kiadott - a bank londoni központja által ismertetett - prognózis 22 oldalas részletes kifejtésében az áll: a magyar gazdaság recessziója valószínűleg 2009 negyedik negyedévében véget ért, miután az export fellendülése felélesztette az ipari termelést. A hazai keresletet továbbra is lenyomja a munkanélküliség - amely az idei első negyedévben erőteljesen emelkedett -, valamint a gyenge hitelezési aktivitás.

A magyar gazdaságnak azonban jót tett a piaci kondíciók jelentős javulása, amelyet a leköszönő szocialista kormány költségvetési konszolidációs erőfeszítései támasztanak alá, és ez lehetővé tette a magyar jegybanknak a pénzügypolitika nagymértékű lazítását.

Mindezek eredményeként Magyarországon 2010-ben várhatóan már "szerény" mértékű gazdasági növekedés lesz - áll az EBRD friss előrejelzésében.

A bank szerint ugyanakkor kockázati forrás, hogy a megalakuló Fidesz-kormány költségvetési programja "egyelőre nem egyértelmű", emellett Magyarország - a magas közadósság-teher miatt - továbbra is ki van téve a befektetői hangulat változásainak.

Az EBRD-előrejelzéshez fűzött táblázatos kimutatás szerint Magyarországon tavaly 6,3 százalékkal esett a hazai össztermék (GDP) - a bank előző előrejelzésében még 6,7 százalékos visszaesés szerepelt 2009 egészére -, az idén pedig már 1,0 százalékos növekedés várható a magyar gazdaságban. Az EBRD januári térségi prognózisa még 0,6 százalékos idei egész évi GDP-mínuszt jósolt Magyarországnak, de már ez is javított előrejelzés volt; a még eggyel korábbi, tavaly októberben kiadott EBRD-prognózisban 0,9 százalékos magyarországi visszaesés szerepelt 2010-re.

A bank 2011-re 2,3 százalékos magyar gazdasági növekedést valószínűsít az új, felülvizsgált térségi előrejelzésben.

Az idei magyarországi gazdasági növekedést más nagy londoni házak is jósolják.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői minapi elemzésükben azt írták: ha nem vennék számításba az esetleges további magyarországi költségvetési szigorítás, valamint az euróövezeti piaci stressz kockázatait, hajlanának arra, hogy javítsák a magyar gazdaságra érvényben tartott, fél százalékos idei egész évi növekedésről szóló előrejelzésüket.

A ház szerint a magyarországi növekedés folytatódása szempontjából kedvező, hogy a német ipari termelés és a feldolgozó szektorbeli rendelésállomány legfrissebb adatai erőteljesek.

Az EBRD szombaton kiadott új prognózisa szerint a legélesebb gazdasági aktivitási fordulat a tevékenységi területhez tartozó országcsoporton belül Ukrajnában megy végbe. Itt tavaly 15,1 százalékkal zuhant a GDP-érték, az EBRD várakozása szerint ugyanakkor az idén már 4,0 százalékkal növekszik az ukrán gazdaság teljesítménye. Ez előző prognózisban még 3,0 százalékos idei ukrajnai növekedés szerepelt.

Az EBRD rontotta ugyanakkor Bulgáriára és Romániára adott idei GDP-előrejelzéseit, az előbbi esetében stagnálásról 1,2 százalékos visszaesésre, az utóbbiéban pedig 1,3 százalékos növekedésről zéró növekedésre.

A bank indoklása szerint mindkét országban jelentős pótlólagos államháztartási kiigazításokról született döntés, és ez visszafogja a belső keresletet.

Az EBRD az elemzésben "biztatónak" nevezi, hogy a görög adósságválság hatásai "még nem gyűrűztek át jelentős mértékben" a bank működési területéhez tartozó átalakuló gazdaságokba. A bank szerint azonban ennek lehetősége továbbra is fennáll, különösen a délkelet-európai országokban, amelyekben a görög bankok erőteljesen jelen vannak.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×