Palócz Éva ugyanakkor rámutatott: ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan vállalkozások és háztartások, amelyek éppen a következő hónapokban élik meg a mélypontot, mert elfogytak a tartalékaik.

A válság lefolyását értékelve elmondható, hogy nem mindig a mélyponton, a legrosszabb állapotban fulladnak ki a vállalatok, hullik szét a gazdaság; gyakran előfordul, hogy míg a legnehezebb időszakokat átvészelik a tartalékok felélésével, létszámleépítéssel, a kapacitások szűkítésével, a felfelé ívelő szakaszban már nem bírják tovább a versenyt - tette hozzá.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint ma már nem annak a megválaszolása a legfontosabb, hogy mi történik a válságban, hanem az, hogy mi lesz majd a válság után, hová pozícionálja magát Magyarország, amikor az exportpiacok magukhoz térnek.

Palócz Éva előadásában emlékeztetett, hogy a magyar gazdaság problémái nem akkor kezdődtek, amikor a válság, hanem már jóval előtte.

"A válság elmosta kicsit elmosta a mintaszerűen gazdálkodó, kiváló gazdaságpolitikát folytató és a nagyon vacak gazdaságpolitikát folytató országok közötti különbségeket" - mondta arra utalva, hogy ha nincsen a válság, lemaradásunk még szembeötlőbb lett volna.

Miközben a válságot megelőző években 2002-2006 között a legtöbb ország jelentősen növelte exportját és komoly növekedést ért el, addig nálunk a belső fogyasztás és a termelés fokozatos visszaesésével éppen a 16 százalékos exportnövekedés ellenére is csupán négy százalékos gazdasági növekedést tudtunk elérni, 2007-2008-ban pedig egy 0,4 százalékos növekedés mellett stagnálás következett be.

"Ha az exportlehetőségek 2007-2008-ban nem lettek volna kivételesek, mi már akkor is egy mínusz 3-5 százalékos zuhanásban lettünk volna" - mondta.

Hozzátette: a 2009-es még nem végleges adatok szerint a magyar gazdaság visszaesés 6,5 százalékos lesz, a visszaesés azonban 2010 második negyedévére előre jelzésük szerint már lassulni fog és egyfajta stagnálás következik be.

A gazdasági fórumon Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) volt elnöke arról szólt, hogy azok a költségcsökkentések amelyet a jelenlegi kormányzat például a közösségi közlekedés fejlesztésének elhalasztásával, vagy az egészségügyi fejlesztések elhalasztásával elért, hosszú távon akár komoly problémákat is okozhatnak, a beruházások igénye egyszerre fog jelentkezni és kielégítésük egy feltörekvő időszakban akár a egy reménybeli gazdasági fejlődés gátját is jelenthetik.