A Nemzeti Bank által javasolt szabályrendszer a jelenlegi restriktív banki gyakorlathoz képest is jelentős szigorítást hordoz, a minimálbéresek gyakorlatilag lemondhatnak a devizahitelekről. Az új szabályozás elméletileg megengedi, de a gyakorlatban erősen korlátozza az eurón túli más devizában történő hitelnyújtást - írja a portfolio.hu, amely kiemelni, hogy ez még nem törvény, csak javaslat, és valószínűleg számos konzultatív szakaszon megy még keresztül.

Bár az MNB már korábban is tervezte a devizahitelezés korlátozását, az új tervezet értelmében a forinthiteleket is komoly restrikció alá esnek. A szabályozás nem tőkeoldali, hanem adminisztratív, így vonatkozna a fióktelepekre is. Az MNB szerint a javasolt hitel-fedezet és törlesztés-jövedelem arány korlátok alkalmazása a forint- és devizahitelek esetén valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de a növekedés szerkezete egészségesebb lenne, és a kisebb folyó fizetési mérleghiány miatt csökkenne az ország külső sérülékenysége. Ez a forint- és eurókamat közötti különbözet gyorsabb csökkenését tenné lehetővé, és a növekedést hosszú távon is javíthatná.

Csak euróalapú devizahitel lenne?

Az MNB által javasolt szabályozás az egyedi banki szintű kockázatvállalási alapelvek, illetve a hitelezési feltételek szigorítását célozza, aminek részét képezi a jövedelemarányos törlesztés, a hitel-fedezet arány, valamint a gépjárművásárlás finanszírozásánál a maximális futamidő korlátozása. Az elképzelés szerint mind a bank, mind az ügyfél kockázatait mérsékli - a túlzott eladósodás elkerülésével - a vállalható jövedelemarányos törlesztés (payment-to-income ratio, PTI) korlátozása, ami egy kétkeresős háztartás nettó átlagjövedelméhez képest forinthiteleknél maximum 30 százalék lehetne. Alapesetben az eurón kívüli devizában történő hitelezés esetén a PTI 15%-os lenne. (Ami alapján nehezen képzelhető el akármilyen folyósítás.)

A fedezett hitel vissza nem fizetése esetén a bankok kockázatát csökkenti a maximális megengedett hitel-fedezet arány (loan-to-value ratio, LTV). A forintalapú jelzáloghiteleknél a piaci érték alapján 70 százalékos maximális LTV arány javasolható az MNB elképzelése szerint. A forintalapú gépjármű-finanszírozásnál 80 százalékos maximális LTV arányt vár el az MNB, maximálisan 5 éves futamidő mellett. A devizahiteleknél sokkal szigorúbb korlátot javasol a jegybank, az eurón kívüli egyéb devizákat egy 0,5-ös szorzó alkalmazásával kitörölné a banki gyakorlatból.

Még a fellendülés előtt bevezetnék?

Az MNB arra számít, hogy a devizahitelezés a múltbeli tapasztalatok alapján újból gyorsan megindulhat, ezért úgy gondolja, hogy még a fellendülési periódus előtt fontos lenne bevezetni a szabályozást. A javasolt szabályozási koncepciót és a hozzá készített hatástanulmányt az MNB már megküldte a Pénzügyminisztériumnak.

Az MNB álláspontja szerint a devizahitelezés szabályozásáról a Pénzügyminisztérium hivatott dönteni, mivel e téren a kormányzat alkothat rendeletet, illetve terjeszthet az országgyűlés elé jogszabálytervezetet. Az MNB természetesen szükség esetén kész a javaslatról egyeztetni a pénzügyi stabilitásért felelős további intézményekkel és a piaci szereplőkkel is.

Simor András vasárnap Isztambulban a Reuters szerint azt nyilatkozta: "Nagyon fontos olyan szabályozási korlátokat teremteni, amely megakadályozza ilyen devizaadósság ismételt felépülését a jövőben, ezért bizonyos jogszabályi változtatásokat javaslunk."

Sokkal szigorúbb a vártnál

A portfolio.hu szerint a vártnál sokkal szigorúbb az MNB által kidolgozott szabályozás, és ezt három okkal lehet magyarázni. Egyfelől a szabályozás nem konzultatív jellegű, az Nemzeti Bank szükség esetén hajlandó egyeztetni a szakmával a kérdésről, de a szövegből azt lehet érezni, hogy a beszélgetés mintha zárójelbe került volna - írja a gazdasági portál.

Másfelől Jelentős korlátozásokat vezet be a forinthitelekre is. "A javaslat nem önmagában a devizahitelezés, hanem a hitelezés ellen szól. Kérdéses, hogy mennyiben kell a forinthitelezés hátán leverni egy olyan gondot, amelyet nem az okozott" - veti fel a portfolio.hu .

Végül pedig kifogásolható a hitel törlesztőrészletének a háztartási jövedelmekhez való hozzákötése. Ennek kapcsán arra hívják fel a figyelmet: "felmerül kérdésként, mi lesz annak a következménye, ha a hazai bankok szigorúbb feltételek mellett hitelezhetnek, mint mondjuk az osztrákok. Nem lenne szerencsés, ha az új szabályozás olyan mértékben lenne szigorú, amelyet már megéri kijátszani különböző banki, bankcsoporti praktikákkal."