Infostart.hu
eur:
354.08
usd:
310.03
bux:
0
2026. június 23. kedd Zoltán

Magyarországon nem lehet gazdaságosan autópályát építeni?

Nem érvényesülnek a gazdaságossági szempontok az autópálya építéseknél - derül ki az Állami Számvevőszék 2008-as gyorsforgalmi beruházásokat ellenőrző vizsgálatából. A jelentés szerint a számvevők azt javasolják, hogy legyen előzetes költségkalkuláció és a kivitelezés utáni értékelés.

Főként a főváros környékén épültek 2008-ban gyorsforgalmi útszakaszok, és két híd is, az egyik az M0 északi szektoránál lévő Duna-híd, a másik az M7-esen a Mura-híd. Összesen valamivel több mint 76 kilométernyi pályaszakasz készült el.

Az Állami Számvevőszék jelentése főként a gazdaságossági szempontok érvényesülését hiányolta az említett beruházásoknál. A jelentés szerint gyakorlatilag nincs is jogszabály arra vonatkozólag, hogy a gazdaságosságot bárkinek is figyelembe kellene venni.

Az már csak hab a tortán, hogy az építések megkezdése előtt nem készül költségbecslés, illetve árkalkuláció. Az, amit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. készít, már tartalmazza a kockázati felárat is, azaz a reális árról nincs előre információ. Az Állami Számvevők ezért szorgalmazza a szaktárcánál, hogy legyen költséghatékonysági elemzés, előzetes költségkalkuláció.

Az feltehetően pozitív, hogy a nyomvonalváltozatok elemzésekor érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok, az viszont már kevésbé, hogy ezek a hatástanulmányok nem mérlegelik a nemzetgazdasági következményeket és gazdaságosságot.

Szintén nem követelmény a hatékonyság, illetve a megépült szakasz eredményessége. A számvevők a hatékonyságot a napi forgalom és az egy kilométerre jutó kivitelezői ráfordítás arányában vizsgálták: eszerint a leghatékonyabb az M0-ás keleti szektorának megépítése volt, míg a legkevésbé hatékony az északi szektor Duna-hídja. A számvevők szerint utóbbi akkor lehet eredményes, ha megépül a teljes M0-s. Az eredményesség vizsgálatára az ÁSZ egy értékelési rendszer kialakítását várja el a közlekedési minisztériumtól.

A jelentés megjegyzi, hogy gyakorlatilag kezelhetetlen az önkormányzatokkal, illetve a civil szervezetekkel egyeztetni, gyakori az engedélyek megfellebbezése, bírósági eljárások indítása, és ezt jogszabályi szinten kellene megoldani, azaz a kormány vizsgálja meg, hogyan lehet a közérdekre való tekintettel koordináltan kezelni ezeket az igényeket.

Arról nem is beszélve, hogy az M0-s építése során az érintett önkormányzatok úgy adnak ki építési engedélyt, hogy azt feltételekhez, konkrétan tízmilliárdos igényű közlekedési fejlesztésekhez kötik. Kénytelenek ezt tenni, mert semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy készüljön az adott térségre vonatkozóan egy közlekedésfejlesztési koncepció, amelyet maguk az önkormányzatok is véleményezhetnének.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szabados Gábor: fellélegezhetnek a klubok, átmeneti, mindössze egyéves tévéközvetítési szerződés sem kizárt

Szabados Gábor: fellélegezhetnek a klubok, átmeneti, mindössze egyéves tévéközvetítési szerződés sem kizárt

Elképzelhető, hogy a még mindig a reális piaci ár feletti, 6 milliárdos tévéközvetítési csomag azért szükséges, hogy anyagilag ne roppantsa meg azonnal a csökkentés a hazai fociklubokat – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, ha kivételesen csak egy évre szólna a közvetítési jogok odaítélése, azzal több milliárd forintot spórolhatna az állam, a kluboknak pedig biztosítanának átmeneti időt arra, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, ami átgondoltabb, takarékosabb gazdálkodást követel.

Közmédia, EU-pénzek, politikai reklámok, üzemanyagár – forró nap vár a parlamentre

A hétfői viták után a képviselők kedden többek között az országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, valamint a közmédia átalakításáról szóló indítványokról is szavazhatnak. A védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatról is dönthet az Országgyűlés kedden.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Terták Elemér: még egyszer az állami árszabályozásról

Terták Elemér: még egyszer az állami árszabályozásról

A magyar kormány által bevezetett kamatstop, üzemanyag-árstop és árrésstop megszüntetése világossá teszi: létezik egy kiszámíthatóságra és piaci versenyre épülő alternatív gazdaságpolitikai út. Az árkorlátozásokra valójában nem a globális válságok, hanem nagyrészt a kormányzat saját hibái – az inflációt szító pénzosztogatás, az elhibázott kamatpolitika és a választási szempontú beavatkozások – miatt volt szükség. A gazdaságtörténet Diocletianustól napjainkig bizonyítja, hogy az árkorlátozások csak tüneti kezelést nyújtanak, hosszabb távon pedig több kárt okoznak, mint hasznot. Elérkezett az idő, hogy a támogatások és korlátozások helyett a piaci teljesítmény határozza meg a boldogulást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×