Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

Oszkó: A kormány célja a foglalkoztatás növelése

A magyar kormány stratégiai célja a foglalkoztatás növelése - mondta a pénzügyminiszter az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. Oszkó Péter hangsúlyozta: az adórendszerbeli változtatások gyakorlatilag mind ezt szolgálják. A kamara elnöke szerint a vállalkozások a gazdaság dinamizálását hiányolják. Parragh László szerint a társaságok csak szlogen szintjén hallanak a különböző programokról, de nem érzékelik azokat.

Konkrét lépések csak az adócsomag kapcsán történtek, de a gazdasági ösztönzéssel nem foglalkozik a kormány - mondta az MKIK elnöke bevezető előadásában. Parragh László szerint a probléma az, hogy a korábbi években sem volt célja a magyar kormánynak a gazdaság dinamizálása, és most is ezt hiányolják a vállalkozások.

A kamarai elnök hangsúlyozta: a különböző gazdaságösztönző programokat nem érzékelik a társaságok, rosszak a tapasztalatok az uniós pénzek kifizetésével kapcsolatban. Parragh László hozzátette: mindezek mellett a finanszírozási nehézségek sem oldódnak.

Az adóváltoztatások kapcsán a kamarai elnök véleménye az, hogy az irány jó, de a mérték kevés.

A pénzügyminiszter előadásában úgy fogalmazott: Magyarországnak az a feladata a recesszióban, hogy úgy javítsa a pénzügyi egyensúlyt, hogy közben a gazdaságot ne nyomja agyon, és az a lehető leggyorsabban visszatérhessen a növekedési pályára. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a növekedés ösztönzése nem történhet az egyensúly kárára.

Oszkó Péter azt mondta: a kormánynak most két feladata van: egyrészt kezelni az ország eladósodottságát, másrészt a foglalkoztatottságot növelni. Ehhez a pénzügyminiszter szerint csökkenteni kellett a kiadásokat, ami 2009-ben 400, 2010-ben 900 milliárdos nagyságú lesz, igaz, ennek jelentős részére azért is volt szükség, mert a recesszió miatt már eleve csökkennek a bevételek.

Oszkó Péter azt mondta: a változtatások nyomán enyhül az adócentralizáció Magyarországon, de még szükség lenne 1000-1200 milliárdos csökkentésre, ugyanakkor ez a jelenlegi helyzetben lehetetlen. A pénzügyminiszter szerint az adóváltoztatások azt szolgálják, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, a változtatások után az adóék jelenlegi 54 százalékos mértéke 45 százalékra csökken az átlagkeresetnél.

Oszkó Péter hozzátette: a munkát terhelő adóknál további öt százalékos járulékcsökkentés szükséges még, és ha ezt sikerül megtenni, akkor Magyarország messze versenyképes lesz. A pénzügyminiszter szerint a munkaterhek csökkenésével vállalkozások terhei egyértelműen csökkennek. Oszkó Péter szerint a pénzügyi kormányzat válaszai a recesszióra összességében felelősnek tekinthetők.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

A Tisza Párt a köztársasági elnök személyének kiválasztásánál a pártpolitikai távolságtartást, a köztiszteletet és a nemzeti egység képviseletét tűzte ki mérceként. A Tisza-tábor ugyanakkor már Polgár Judit sakknagymester jelölésekor - többek között - kifogásolta a korábbi karakánabb kiállást a megelőző kormányokkal szemben. A nyilvánosan megjelent három jelölt – Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – eltérő államfőképet testesített meg, miközben egyikük sem felelt meg maradéktalanul a Tisza által eredetileg meghirdetett konszenzusos elvárásnak. A Tisza-frakció végül szombaton, titkos szavazással döntött a jelölt személyéről, Baka Andrást nagy valószínűséggel az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén választják meg Magyarország nyolcadik köztársasági elnökévé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×