Hátrányosan érintik a február elsején életbe lépett áfatörvények a magyar utazási irodákat, mivel a Pénzügyminisztérium a turizmust és az idegenforgalmi szerveződéseket nem természetes vásárlók esetén az árrés-adózás helyett hagyományos kereskedelmi adózásra kényszeríti - mondta az inforadio.hu-nak Hajdu Attila, az STA Travel munkatársa.

Február elsejéig az árrés-adózás alapján az ügyfélnek, akár természetes, akár jogi személy volt, akinek számlát állítottak ki, ugyanannyit kellett fizetnie. Ez az összeg pedig tartalmazta a külföldön igénybe vett alapszolgáltatás ottani áfáját, a közvetítők árrésadóját, illetve a magyar utazási irodák árrésének adóját - ezek közül pedig egyik sem volt visszaigényelhető (mivel "végfelhasználókról" van szó).

Az új magyar törvény viszont abból a "jogi nonszenszből" indul ki, hogy ugyanannak az útnak más az ára, ha természetes, és más, ha jogi személy veszi igénybe. Ilyen szabályozás viszont sehol máshol nincs, csak nálunk - fogalmaz Hajdu Attila.

Az idegenforgalom esetében ott fizetünk áfát, ahova utazunk, és azt nem tudjuk visszaigényelni - erről az EU 2006/112-es direktívájának 310-es pontja rendelkezik. A magyar állam viszont ugyanerre a direktívára hivatkozva azt gondolja, hogy egy külföldi út árának áfáját vissza tudják igényelni a magyar utazók, holott ez nincs így - szögezi le a szakember -, és az azt tartalmazó árat még egy áfával megterheli. Ez pedig még akkor is indokolatlan, ha bármelyik áfa visszaigényelhető lenne.

Ráadásul - mint Hajdu Attila mondja - az utazási irodák is rendszeresen működnek úgy együtt, hogy termékeiket nagykereskedőként eladják egymásnak, amelyet saját szolgáltatásukkal kiegészítve saját termékként értékesítenek. Azaz lehet, hogy az utazási iroda egy másik cég segítségét is igénybe veszi utaztatásunk során. Eddig ilyenkor is árrés-adózás működött, ahogy az működik az EU összes országában. Itthon viszont, mivel a másik utazási iroda nem természetes személy, hanem cég, a tranzakció árába bele kell számítani a magyar áfát, amit nem lehet visszaigényelni. Ha pedig a másik utazási iroda így kialakított termékét egy jogi személynek adja el, akkor még egyszer meg kell terhelni az árat az áfával, azaz belföldön is előfordulhat az adó adóztatása.

Mivel a magyar cégek így rengeteg - amúgy jogtalan - áfát nem tudnak visszaigényelni, hátrányba kerülnek az EU-n belül - hívta fel a figyelmet Hajdu Attila. Az EU-s direktíva egyébként biztosítja azt a lehetőséget, hogy utazási termékek nagykereskedői egymással szembeni tranzakciójukban választhatják az árrés-adózás helyett a normál adózást, de minden esetben az adóhivatal bírálja el, hogy engedi-e ezt, vagy sem. Itthon viszont automatikusan az utóbbi kategóriába kényszerítik őket, annak ellenére, hogy az EU hivatalos áfamagyarázó oldala is egyértelműsíti, hogy ez nem kötelező.

A magyar jogalkotók egyszerűen nem vették észre, hogy az EU-ban az idegenforgalmi tevékenység az árrés-adózáshoz van sorolva - vélekedik a szakember, hozzátéve, a hiba miatt máris rosszul járt a szakma, egyre többen külföldi cégektől vásárolnak szállásokat, ahelyett, hogy a magyar utazási irodák ilyen szolgáltatásait vennék igénybe, és így megspórolják a magyar áfa befizetését. A csődbe menő irodák adófizető alkalmazottai pedig munkanélküliek lesznek - jelenti ki Hajdu Attila.

Szerinte még az is előfordulhat, hogy hamarosan egy külföldi, de magyar nyelvű portálon, ahol pluszáfa nélkül lehet utazást vásárolni, viszont nem rendelkezik az itthon megkövetelt garanciákkal, valaki sok turistának olcsó utat szervez, aztán eltűnik a pénzzel.

A MUISZ, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének munkatársa, Kutacs Zsuzsa az inforadio.hu-nak elmondta, a következő két-három hétben összesítik a panaszaikat, és ezután a Pénzügyminisztérium dönt azok esetleges orvoslásáról. A Pénzügyminisztérium későbbre ígért tájékoztatást.