A portfolio.hu összeszedte az okokat, hogy miért esik az OTP.

1) Bank

A pénzügyi szektor nyomás alatt áll. Az angolszász bankrendszer gyakorlatilag megszűnt eredeti formájában, s ez rányomja a bélyegét a jórészt angolszász befektetők gondolkodás módjára minden vonatkozásban.

2) Közép-kelet európai bank

Bár úgy látszott, hogy a régió elkerül a válságot, ez nem igaz. Közép-Kelet-Európa Magyarországgal együtt gazdasági problémákkal küzd, a magyar GDP csökkenése pont az OTP szerint lehet 4,5 százalék az idén. Nem lenne meglepő,ha előbb-utóbb megjelennének az 5 százalékosnál nagyobb visszaesést vizionáló becslések.

3) Nyugat-Európa kiszorít

A régiós bankoknak lehetetlen új külföldi forráshoz jutniuk, ami pedig kell a 100 százalék feletti hitel/betét mutatók mellett. A nyugati bankmentő csomagok kiszorítanak minden nem AAA vagy AA-s kibocsátót a piacról. Nincs forrás, s nem tudni, hogy jövőre mi lesz.

4) Az FX hitelezéstől megdermednek a külföldiek

Nincs devizaforrás, a régiós devizák gyengülnek, ráadásul a GDP csökkenése veszélybe sodorja a munkahelyeket. A külföldi elemzők az egekbe emelkedő rosszhitel-állományt valószínűsítenek.

5) Rossz helyen, rossz időben

Az OTP-nek nem tesz jót, hogy magyar bank, ukrán kitettséggel. Ukrajna az államcsőd szélén van, az időzített bomba ketyegése egyre hangosabb.

6) Tőkevesztés

A bank alapvetően egy tőkeáttételes üzlet. A befektetők egy része azt vizionálja, hogy a nagymértékű rossz hitelek miatt a banknál tőkeveszteség lép fel. Ha tőkeveszteség van, azt pótolni kell. Hiába lesz valamikor magas az eredmény, ha jelentős hígulás lesz a részvényekben. 7) Szétválik az ocsú a búzától

A külföldi befektetők kezdik nem egy egységként kezelni a régiót. Ebből a csehek jól jönnek ki (ők azt mondják, hogy nem vagyunk Magyarország), mi meg rosszul.

8) Nincs ötlet

Gyakorlatilag nincs nyilvános ötlet, hogyan kezeljék a bank megítélést rontó tényezőket (portfólió és tőkeoldalon). A régiós leánycégek esetleges eladása még kezdeti stádiumban van, a jelenlegi környezetben szinte lehetetlen tranzakciót végrehajtani. Mindeközben tőkeoldali segítségben a magyar állami szerepvállalás egyelőre késik. Ilyen szinten már a piac legtöbb szereplője tőkeemelést áraz, így nagy könnyebbséget hozna, ha végre körvonalazódna valami az állami csomaggal kapcsolatban (az EBRD egy kicsit most ködbe vész). Minél lejjebb megy az árfolyam, annál valószínűbb, hogy ebből állami tőkebevonás lesz. Az nem hígít első körben, ráadásul 1 milliárd más forrásból származó euróért az árfolyamzuhanással párhuzamosan egyre többet kell adni minden már esetben.

Hogyan tovább? - Mi segítene?

1) Egy állami bankmentő csomag bejelentése. Ha beleraknák azt a bizonyos 1 milliárd eurót, javíthatna a piac hangulatán. A probléma ezzel csak annyi, hogy az Erste meg sem érezte a hasonló osztrák bejelentést.

2) Az EU jobban elkötelezné magát a régió mellett. (Lenne régiós bankmentő és gazdaságélénkítő csomag.) Ez jelentős súlyt levenne a régiós részvények válláról. Ha ebbe beleesne Ukrajna, akkor ez a történet menedzselhető lenne.

3) Megváltozna a globális tőkepiac iránya, vagy legalábbis elmúlna az az össznépi játék, hogy mindenki a régiót shortolja.

Nem elég erős az OTP? - Széllel szemben

Az OTP fundamentálisan továbbra is nagyon erős. Ha nem lenne Ukrajna és lenne nemzetközi forrás, akkor még egy kisebb devizasokkot is simán ki tudna menedzselni. A 4. negyedéves gyorsjelentésben is látszott, hogy a menedzsment mindent megtett azért, hogy (1) a hitelezést megfogják (2) költséghatékonyak legyenek. Hiába beszélünk egy jól tőkésített bankról, amennyiben továbbra is ilyen negatív lesz a hangulat, akkor nem lehet ellene mit tenni.

A legnagyobb kérdés, hogy 1500 körüli árfolyamszinteken lesznek-e pozitív elemzők, befektetők. Lehet, hogy ugyanaz fog történni, mint amikor emelkedett az árfolyam. Az elemzők mennek a piac után és hozzáigazítják célárfolyamaikat.

Jelen pillanatban a legnagyobb remény, hogy jön egy jó hír és kirázza a shortosokat. Nagy fordulathoz most csoda kellene.