A monetáris tanács tavaly október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen a testület újabb 0,5 százalékponttal mérsékelte az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes 9,5 százalékos szint.

A döntés indoklásában kifejtik: a várható reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásainak szempontjait mérlegelve döntött a tanács az alapkamat szinten tartása mellett. Hozzáteszik: továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására.

Hozzáteszik: a megváltozott nemzetközi pénzügyi és reálgazdasági környezet alkalmazkodási kényszert jelent a magyar gazdaság számára. A monetáris politika a rendelkezésre álló eszközeivel igyekszik az alkalmazkodás költségeit mérsékelni. A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság és a régió kockázatosságának megítélése azonban az utóbbi időben kedvezőtlen irányba változott, ami szűkíti a monetáris politika mozgásterét.

A külső kereslet vártnál nagyobb visszaesése a magyar gazdaság növekedési kilátásait számottevően rontja. Magyarország alapvetően beruházási és termelési célú termékeket exportál, amelyek iránti kereslet az európai recesszió miatt jelentősen csökkent. A rendelkezésre álló információk alapján a magyar exporttermékek felvevőpiacait 2009-ben nagy valószínűséggel visszaesés fogja jellemezni, így az export fellendülése 2010 előtt nem várható.

Ezt várták az elemzők

A kamatszint változatlanul hagyása a monetáris tanács részéről megfelelt a piaci várakozásnak, a forint árfolyamára azonban nem ez, hanem a régiós jegybankelnökök összehangolt nyilatkozata hatott pozitívan - mondták piaci elemzők.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint a piaci szereplők többsége a kamatszint változatlanul hagyására számított, a jelenlegi piaci folyamatok alapján erre volt lehetősége monetáris tanácsnak.

Ennél sokkal erősebb piacbefolyásoló hatással volt a kelet-európai jegybankelnökök összehangolt üzenete saját valutáik védelmében. A cseh, a lengyel, a magyar és a román jegybank elnöke hasonló hangnemben nyilatkozott arról, hogy sokallják az utóbbi időszak árfolyam-kilengéseit - mondta el az elemző, hozzátéve, hogy a lépésre azonnal erősödni kezdtek a régiós devizák.

Samu János valószínűnek tartja, hogy a verbális üzenetek után a forint kereskedésében egy nyugodtabb szakasz következhet, és a forint/euró árfolyam rövid távon 290 forint körüli szinten stabilizálódhat. Úgy véli azonban, hogy a kamatcsökkentésnek még nem jött el az ideje, erre csak több hétig tartó, viszonylag erős árfolyam mellett kerülhet sor.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az inflációs kilátások és a recesszió kamatcsökkentést indokolna, de a pénzügyi stabilitás törékeny, ezért korai lett volna a lazítás.