Szerinte a vezeték megépítésének első szakaszában alapvetően közösségi forrásokat kellene felhasználni: uniós forrásokat, uniós háttérrel rendelkező nagy fejlesztési intézetek forrásait, valamint nemzeti forrást. Gyurcsány Ferenc véleménye szerint ezzel át lehet hidalni azt a rengeteg kockázatot, amely a Nabuccóval kapcsolatban eddig felmerült, és amelyeket a magánbefektetők nem fognak felvállalni.

Gyurcsány Ferenc azt is javasolja a konferencián, hogy azok az országok, amelyek károsultjai voltak az orosz-ukrán gázvitának, lépjenek fel közösen a kártérítési igényükkel azokkal szemben, akik nem teljesítették szerződéses kötelezettségüket. Gyurcsány Ferenc szerint a gázvita végére ez a kérdés átfogó európai problémává vált, ezért az uniónak kell képviselnie a közös kártérítési igényt. Megjegyezte, meg kell vizsgálni, hogy ez jogilag lehetséges-e.

Nemzetközi Nabucco Testület felállítását fogja javasolni a kormány és a parlament Nabucco-ügyi eseti bizottsága az unió által is támogatott gázvezeték megvalósításáról szóló konferencián - jelentette be az Országgyűlés szakbizottságának szabad demokrata vezetője, miután találkozott a miniszterelnökkel. Kóka János elmondta: a 8 milliárd eurós projekt az egyetlen lehetőség Európa számára.

Politikai támogatás, finanszírozási kérdések

A gázvezeték megépítésének politikai támogatására és finanszírozási kérdéseinek tisztázására szervezett konferenciára 12 ország állam- és kormányfője, valamint szakminisztere jelezte részvételét több nemzetközi - a többi között pénzügyi - szervezet képviselője mellett. A 2002-ben kezdeményezett új európai gázvezeték nemcsak a politikai kockázatot jelentő Ukrajnát kerülné el, hanem új gázforrások bevonását is jelentené.

A tervezett 3330 kilométer hosszú, maximálisan 31 milliárd köbméter kapacitású vezeték a törökországi Erzurumból Oroszországot és Ukrajnát kikerülve szállítana földgázt Ausztriáig Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül és iraki, iráni, azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni és egyiptomi földgázt juttathatna el Európába. A projekt 2009-2010-ben indulna, és 2013-ra fejeződne be. A legfrissebb becslések szerint a költsége elérheti akár 8 milliárd eurót.

Az Európai Unió politikai támogatásáról biztosította a projektet, és az Unió bankja, az Európai Beruházási Bank (EIB) jelezte, hogy részt kíván venni a beruházás finanszírozásában, de hogy mekkora összeggel, az egyelőre nem tisztázott.

Mivel a Nabucco céljai az EIB több prioritásával is egybeesnek, elvben akár a forrásigény 75 százalékát is állhatja. Ezt azonban a bank vezetői korábbi nyilatkozataikban is valószínűtlennek tartották. Hivatalosan egyébként nem az EIB kezdeményezi annak eldöntését, hogy mekkora részt vállal a finanszírozásból. Az eljárásrend szerint a kivitelező konzorciumnak kell kérelmeznie, hogy a bank járuljon hozzá az anyagi terhek csökkentéséhez.

Mindez azonban nem zárja ki, hogy az EIB, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és esetleg más résztvevők előtt a vezető nemzetközi finanszírozója legyen a projektnek.

A Nabucco-projektben eredetileg az érintett országokban működő gázipari vállalatok vesznek részt: a török Botas Corp., a bolgár Bulgargaz, a román Transgaz SA, a magyar és az osztrák OMV Gas International GmbH. A vezeték kiépítésére a cégek közös projekttársaságot alapítottak bécsi székhellyel, a Nabucco Gas Pipeline Internationalt GmbH néven. A konzorciumhoz 2008-ban csatlakozott a német RWE energiacég.

Jelenleg évi 160-180 milliárd köbméter csak orosz eredetű földgáz érkezik Európába Ukrajnán keresztül a Barátság gázvezetéken, döntően közép- és kelet-európai országokba.