A pénzpiaci alapokat nem számítva az európai befektetési alappiacon összességében 101,1 milliárd eurót tett ki a tőkekivonások nagysága a harmadik negyedévben a Lipper FMI adatai szerint, ami azt jelenti, hogy egymás után ez az ötödik negyedév, amikor a nettó értékesítések tőkemenekítést mutattak. A második negyedévben például 33,6 milliárd euró volt a befektetési jegyek visszaváltásának nagysága, miközben az első negyedévben 131,6 milliárd eurót tett ki a tőkekivonás - írja a Financial Times.

A kezelt összvagyon három hónap alatt szeptemberre 354,4 milliárd euróval esett vissza (ez körülbelül 93 000 milliárd forintnak felel meg, ami a magyar GDP négyszerese), amiből 253 milliárd euró a befektetési alapok negatív teljesítményének volt köszönhető. Az október havi tőzsdezuhanásokat látva pedig minden bizonnyal a következő negyedévben is folytatódni fog a negatív tendencia. Az egyetlen pozitívum az európai befektetésialap-piacon mindössze az volt 2008 harmadik negyedévben, hogy a tőzsdén kereskedett alapok tőkebeáramlást tapasztaltak - derül a ki a Lipper FMI legújabb elemzéséből.

Románia az egyik legvonzóbb ország

A negatív tendenciák ellenére három országban friss tőke érkezett az alapokhoz a befektetők jóvoltából, nagy meglepetésre itt találhatjuk Romániát, Észtországot és Hollandiát. A korábbi negyedévben még élen álló Németország, Anglia és Dánia most visszacsúszott, azonban összességében az utóbbi negyedév nem tudta ellensúlyozni az előző negyedév 2 milliárd euró feletti értékesítéseit.

"Szeptemberben a pénzpiaci alapokat is figyelembe véve 125 milliárd eurós tőkekiáramlást láthattunk, ami megközelítőleg kétszerese volt az amúgy sem fényes augusztusi hónapénak" - mondta el Diana Mackay, a Lipper FMI vezérigazgatója. A várakozásai szerint októberben tovább romolhatott a kép, mivel ekkortól kezdődött el tömegesen Európában, hogy a kormányok megemelték a betétekre vonatkozó garancia mértékét. "A tőzsdei zuhanásokat látva a befektetők pedig inkább a biztonságos befektetési formákat keresték mintsem, hogy aggódniuk kelljen a mögöttes részvények teljesítménye miatt" - tette hozzá Diana Mackay.

A pénzpiaci alapok - amelyek az év korábbi részében jól tartották magukat - most nem tudtak rezisztensek maradni, a Lehman bedőlése miatt ugyanis a befektetőknek megrendült a bizalmuk. Szeptemberben 66 milliárd eurót vontak ki az ügyfelek a pénzpiaci alapokból, a negatív hatás pedig októberben is fennmaradhatott a Lipper vezérigazgatója szerint.

A részvényalapok befektetői mérsékeltebben reagáltak az esésekre, szeptember folyamán 25 milliárd eurót vontak ki a szegmensből, miközben augusztusban még 1,9 milliárd eurós tőkebeáramlást láthattunk. A tőzsdén kereskedett alapok, amik jellemzően egy tőzsdeindex teljesítményét követik le az év eleje óta 30,3 milliárd eurós tőkebeáramlást könyvelhettek el, amiből a harmadik negyedév 13,2 milliárd euróval vette ki a részét.

Remeg a befektetők keze

A Lipper vezérigazgatója szerint a szeptemberi eladásokat főként a profitrealizálás vezérelte, azonban októberben már a potenciális veszteségek miatt szórták ki az ügyfelek a befektetési jegyeiket. Pontosan emiatt történhetett meg, hogy a legjobban teljesítő európai részvényalapok is komoly tőkekiáramlással szembesültek. A befektetők még az évekkel ezelőtt megvett befektetési jegyeiket a borús hangulat miatt fokozatosan eladták, vagy azért hogy kevésbé kockázatosabb befektetést találjanak a megtakarításuknak, vagy azért, hogy a későbbiekben alacsonyabb árfolyamon majd újra beszálljanak a piacra.

Az európai kontinensen a kötvényalapok nem csak a harmadik negyedévet szenvedték meg - ellentétben az amerikai társaikkal -, ugyanis gyakorlatilag három év óta folyamatosan vonják ki a tőkét a befektetők. A bankok értékesítési politikája a válság miatt tökéletesen átalakult, régebben még szívesen csomagolták be strukturált termékeikbe a kötvényalapokat, miközben most a legfontosabbá a betétgyűjtés vált, a pénzpiaci válság ugyanis nagyban megnehezítette a forráshoz jutást a bankközi piacon.

Az átrendeződés a befektetési alapok felől a bankok irányába a legjobban Olaszországban volt megfigyelhető, ahol öt évvel ezelőtt még 500 milliárd eurót kezeltek az alapkezelők, miközben most 284 milliárd eurón áll a kezelt vagyon. Az erős tőkekivonások mögött a másik fontos tényező a befektetési termékek innovációja volt - állítja a Lipper vezérigazgatója. Az alapkezelők a nagy verseny miatt folyamatos innovációra vannak ösztönözve, ami természetesen az értékesítési adatokban is meglátszik.

Diana Mackay véleménye szerint az európai befektetési alappiacnak meg kell újulnia, a korábbi értékesítési politika ugyanis már nem feltétlenül felel meg az elvárásoknak. "Amig az értékesítési politikát elsősorban a jutalék-bevételek és a bankok dominanciája vezérli, addig nem számíthatunk sok jóra a piacon. Ezt kellene most a szabályozóknak is felismerniük, és lépni a szektor megmentése érdekében" -tette hozzá a Lipper vezérigazgatója.