Vértes András, a kutatóintézet elnöke hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: nagy a valószínűsége annak, hogy 2008-2009-ben a magyar gazdaság letér a konvergenciaprogramban szereplő "fejlődési útról", és az egész Európai Unióra jellemző recessziós pályára kerül.

A külső és belső egyensúly - kényszerűségből - a szándékoltnál is jobban javul, a gazdaság stagnál, a munkanélküliség azonban nő - fejtette ki.

A magyar gazdaság fundamentumaival nincs gond, de elképzelhető, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az államháztartás hiányának további lefaragását kéri - válaszolta kérdésre Vértes András.

Hozzátette: a GKI által jövőre vártnál (a GDP arányában 2,5 százalékos) alacsonyabb hiány már jelentős recessziós hatással járna. Elképzelhetőnek tartotta, hogy az állami kiadások további mérséklésére kerülhet sor és nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a szociális szférát is érinti a kiadások lefaragása. Így akár, ha nem is reformok, de szerkezeti átalakítások lehetnek - mondta.

Vértes András hangsúlyozta: Magyarország nem először fordult az IMF-hez, de mindig rosszabb helyzetben volt, a fundamentumok soha nem voltak annyira jók, mint most, és úgy vélte, hogy a régióban még több ország is a nemzetközi szervezethez fordul majd.

Vértes András kiemelte: jövőre a külső és belső pénzügyi egyensúly javulásában szerepet játszik a lakossági és vállalkozói megtakarítások emelkedése, döntő lesz az államháztartás nettó finanszírozási igényének visszaszorítása.

Az Európai Központi Banktól és az IMF-től várható források a devizatartalékokkal együtt olyan összegre rúgnak, amelyek akár hosszabb időn át is lehetővé teszik az államadósság finanszírozását új piaci hitelek felvétele nélkül is. Így a forint elleni spekulációs támadás értelmetlenné válik, középtávon a piacok megnyugvása valószínű. Az idei év végére a forint az euróval szemben már 260-as szint közelébe, majd jövőre ez alá erősödhet és azzal számolnak, hogy a pénzpiac stabilizálódását követően a jegybank rendkívüli kamatvágásokról dönt. Nem kizárt, hogy a jegybanki alapkamat 2009 végére 6-7 százalékra csökkenhet az előrejelzés szerint - mondta.

A GKI új prognózisa is stagnálással számol a beruházásoknál az idén, a jövő évi bővülést azonban a korábban várt 10 százalékról 3 százalékra csökkentették.

Az inflációs prognózist is csökkentette a GKI, az idén 6,5 helyett 6,2 százalékost, jövőre 4,2 helyett 3,9 százalékos pénzromlást várnak.

A lakossági fogyasztás a jövőre várt 2,5 százalékos növekedés helyett 0,5 százalékkal csökkenhet, míg az idén 1 százalékkal bővülhet.