Infostart.hu
eur:
372.95
usd:
339.38
bux:
138650.79
2026. november 20. péntek Jolán

Vizsgálódik az Európai Bizottság MOL-ügyben

Egyebek között két korábbi európai bírósági ítélet fényében vizsgálja az Európai Bizottság azt a kérdést, hogy a MOL alapszabályában foglalt szavazati korlát sérti-e az uniós jogot.

Egy finn európai parlamenti képviselő, Piia-Noora Kauppi arra várt választ az egységes belső piaci ügyekért felelős biztostól: nem lenne-e indokolt szabálysértési eljárást indítani Magyarországgal szemben, amiért a MOL tíz százalékos szavazati korlátot határoz meg az alapszabályában. Németországot ugyanis elmarasztalták, amiért törvénybe iktatta a 20 százalékos szavazati korlátot a Volkswagennél.

Charlie McCreevy uniós biztos válaszában azonban rámutatott: vizsgálják a MOL alapszabályát, de ennek során nemcsak a Volkswagen-ügyre, hanem egy brit esetre is támaszkodnak.

Egyebek mellett azt nézi a testület, hogy a korlátozás egy felülről jövő, az állam által kikényszerített intézkedés, vagy pedig közgyűlési, azaz alulról kezdeményezett döntés - mondrta az InfoRádióban Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője.

A brit esetben a bíróság azt mondta ki: döntőnek kell tekinteni, hogy a korlátozás a társasági jog rendeltetésszerű alkalmazásából ered, vagy a tagállam, mint közhatóság intézkedésének tekintendő.

A MOL esetében a korlátozásról a közgyűlés határozott - mutatott rá Herczenik Ákos -, az unió ezért nem nagyon támadhatná a döntést, csakhogy annak megszületésekor a magyar állam volt az olajipari vállalat többségi tulajdonosa. Azaz a döntés állami befolyásnak is minősülhet.

A Raiffeisen Bank elemzője szerint a vitatott ügynél azonban fontosabb egy másik uniós vizsgálat, amely azt elemzi: megfelel-e az európai versenyjogi szabályoknak egy esetleges MOL-OMV egyesülés, ez mennyiben korlátozná a piaci versenyt és milyen eszközöktől kellene megválniuk a cégeknek a fúzióhoz.

Előfordulhat például, hogy a MOL-nak a fúzióhoz el kellene adnia finomítóját, ez a döntés a magyarországi vállalat menedzsmentjét "hozná ki győztesen" az ügyből. Ha azonban a döntés arról szól majd, hogy csak töltőállomásokon kell túladni, az az OMV malmára hajtaná a vizet. Ez utóbbi esetben valószínűleg középtávon megállapodna egymással a két cég - mondta az elemző.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×