Az Egyesült Államokban, valamint az Európai Unióban is csökkent a bankok hitelezési kedve, elsősorban a tengerentúli másodlagos jelzálogpiaci válság miatt, amelyet a pénzintézetek túlságosan kockázatos hitelkihelyezése okozott. Nem így Magyarországon, ahol ahelyett, hogy szigorítottak volna a bankok a hitelkihelyezés gyakorlatukon, még lazítottak is rajta - mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, aki ugyanakkor rámutatott arra: a tengerentúli válság hatása Magyarországon nem nagyon érzékelhető.

A jegybank összesítése szerint Magyarországon továbbra is emelkedik a lakossági szektorban a bankok hitelkihelyezése, ez ugyanis továbbra is jövedelmező terület a pénzintézetek számára.

Tabák Péter elmondta: a nemzeti bank számított arra, hogy a reálbércsökkenés miatt a lakosság a fogyasztási szintjét hitelekből fogja fenntartani. Ez így is történt, a fogyasztás nem csökkent, a hitelfelvétel azonban gyorsult, eközben a nem fizető, úgynevezett rossz adósok száma is emelkedett kis mértékben.

Igen magas a törlesztési teher

Magyarországon a lakossági hitelek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya még mindig nem éri el az eurózánában mért szintet, és elmarad több kelet-európai országétól is. A lakosság jövedelméhez viszonyítva azonban a törlesztési teher igen magas - mutatott rá a szakember.

Ráadásul 2008-ban minden elemző reálbér-emelkedésre számít, amely tovább növelheti a hitelkihelyezések számát és összegét. Tabák Péter azonban visszafogottságra inti a bankokat, amelyek szerinte egyre könnyelműbben nyújtanak hiteleket.

Ezt mutatja az is, hogy egyre elterjedtebb a japán jen alapú devizahitel, amelynek árfolyam-ingadozására nincsenek felkészülve a magyar felhasználók.

Ugyancsak kockázatot jelent a hitelügynökök egyre nagyobb száma, akiknek a bankokkal és a lakossággal ellentétben nem érdeke a kockázatelemzés, csupán az, hogy minél több hitelt adjanak el az embereknek.