A testület legutóbbi ülésén sem változtatott a jegybanki alapkamaton.

A tanács legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

Az indoklás szerint a testület az inflációs várakozásokkal, valamint a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokra való tekintettel döntött az irányadó kamat szinten tartása mellett.

A kamatszint jövőbeli pályája attól függ, hogy a várakozásokon keresztül továbbgyűrűző inflációs hatások mennyiben jelentenek veszélyt, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci folyamatok hogyan alakulnak - közölte a tanács.

A testület továbbra is úgy látja, hogy az elmúlt időszak költségvetési intézkedései és költségsokkjai 2008-ban a célnál magasabb inflációhoz és a potenciálisnál lassabb gazdasági növekedéshez vezetnek.

A sokkok elsődleges hatásainak kifutásával 2009-ben az árnövekedés üteme a kijelölt 3 százalékos cél közelébe mérséklődhet, ugyanakkor továbbra is felfelé mutató kockázatot hordoz az inflációs várakozások megemelkedése - fogalmaznak.

"Nekünk higgadtan kell elemeznünk a pénzügyi folyamatokat, miközben egyesek recesszióról, mások pánikról beszélnek" - jelentette ki Simor András, aki nyomatékosította: a tények nem támasztják alá a gazdasági recessziót jelző jóslatokat.

"Tény, hogy folyamatban van a kockázati prémiumok átértékelődése" - szögezte le a jegybank elnöke.