Maradt a 4 százalék, és az elemzők az év végéig már nem is jósolnak változást, főként a másodlagos jelzálogpiaci válság miatt, de azért sem, mert az euróövezeti gazdasági növekedés lassulását és az euró viszonylagos erősödését növekvő infláció kíséri az olaj- és élelmiszerárak miatt.

Az EKB a következő hónapokban és a jövő elején 2 százaléknál jelentősen magasabb inflációra számít, de figyelembe veszi, hogy még nagy a bizonytalanság, így "rendkívüli óvatosságra" van szükség a hitelpiaci fejlemények reálgazdasági hatásának értékelésében.

Rekordot rekordra halmoz az euró

Az euró az utóbbi hetekben rekordot rekordra halmozott, legújabb csúcsát, 1,473 dolláron, szerdán állította be, ez is ellentmond a szigorítás folytatásának.

A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, ez egyben hatéves csúcs is: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött.

Az EKB fő feladata az árstabilitásra figyelni. Ebből a szempontból közvetlen, azonnali veszély nem látszik, de gyors kamatcsökkentést semmiképpen sem sejtet az, hogy az euróövezetben októberben, az előzetes becslés szerint, 2,6 százalékra gyorsult az éves infláció a szeptemberi 2,1 százalékról.

Nem változik a fogyasztói kereslet

Eközben a fogyasztói kereslet változása csekély, nem befolyásolja a gazdasági növekedés ütemét az euróövezetben, vagyis erről az oldalról valójában nem fenyeget inflációs nyomás. A gazdasági növekedést csakis a sokkal nagyobb ütemben növekvő beruházások és az export némi lassulása rontja az idén, de nem annyira, hogy a kamat mérséklésére lenne szükség.

Szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését, a "nem elsőrendű válság" esetleges következményeire tekintettel. Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt.