A június 25-én egyszer már elfogadott törvény szerint összeolvad az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet, helyükbe pedig a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lép.

Az új szervezetet egy héttagú tanács irányítja, amely teljes tulajdonosi jogokat gyakorol az állami vagyon felett.

A törvény egyébként lehetőséget ad, hogy több, jelenleg állami, vagy többségében állami tulajdonú cég eladhatóvá váljon 2008-tól.

Ugyanakkor éppen emiatt, azaz a privatizáció folytatása miatt volt többször vita a koalíciós felek között, mert míg a szocialisták szinte teljesen lefékeznék a magánosítást, addig az SZDSZ, élén Kóka Jánossal, támogatja azt.

A vagyontörvény értelmében jövőre már eladható lesz - ha erről döntés születik - például az Állami Autópálya Kezelő, ahogy a Nemzeti Színház, vagy a Tokaj Kereskedőház is, és nincs igény például különböző kutatóintézetekre, vagy a vízművekre sem.

A nagyobb, most még 100 százalékban állami tulajdonú cégek közül a Magyar Villamos Művek Zrt.-ből és a Magyar Posta Zrt-ből 25 százalék mínusz 1 szavazatnyi eladható.

Ami biztosan állami kézben marad, annak nagy része erdő, azaz az összes erdőgazdaság. Ezenkívül száz százalékban tartós állami tulajdonban marad a MÁV Zrt., nem változik a tartós állami tulajdon 50 százalékos aránya a Győr-Sopron Ebenfurti Vasúttársaságban, de marad 100 százalékos állami tulajdonban a Szerencsejáték Zrt., a Hungarocontroll Magyar Légiforgalmi Vállalat Zrt., a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. is.