A hétfőn elfogadott új csődtörvény enyhíteni próbál a vállalkozók körbetartozásán és az alvállalkozók kiszolgáltatottságán.

Az új szabályozás szerint amennyiben egy vállalkozó teljesíti a szerződésben vállalt munkát, akkor ettől számítva 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. Az építési beruházásoknál 15 nap elteltével a teljesítésigazolást akkor is ki kell adni, ha a megrendelő késlekedik az átvétellel.

Fontos változás, hogy a kifizetés határideje a teljesítéstől számított 30 nap, uniós forrásból származó beszerzésnél 60 nap. A megrendelő és a vállalkozó halasztott vagy részletfizetésben is megállapodhat. Ha azonban ezek a határidők lejártak, akkor az ajánlattevő vállalkozó azonnali fizetési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére.

Új szabályként került bevezetésre az is, hogy amennyiben 8 napon belül az adós nem vitatja a fizetési felszólítás jogosságát, és nem is reagál a felszólításra, akkor a bíróságnak vélelmeznie kell az adós fizetésképtelenségét.

Az építési vállalkozások helyzetén könnyíthet az a szabályozás is, hogy az építési szerződéseknél a vállalkozónak automatikusan zálogjoga keletkezik - a megbízási díj összegéig - a megrendelő olyan ingatlanán, amelyen a vállalkozó munkát végez. A jelzálogot azonban a vállalkozónak be kell jegyeztetnie az ingatlan-nyilvántartásba.

Módosul a közbeszerzési törvény is. Eszerint a közbeszerzési szerződés semmis, ha kizárja, vagy korlátozza az ajánlatkérő - mint erősebb fél - felelősségét. Például ha kizárja az ajánlatkérő szerződésszegésért fennálló, vagy a késedelmi kamatra vonatkozó felelősségét.

Amennyiben a közbeszerzésen elnyert munka fővállalkozója nem fizette ki a szerződésben foglaltak szerint alvállalkozóját, arról 5 napon belül tájékoztatnia kell az ajánlatkérőt. Ha ezt elmulasztja, az alvállalkozó jogosult az ajánlatkérőhöz fordulni, aki ezt a tényt - a tartozás összegével együtt - közzé teszi.

A törvényi módosításokra azért volt szükség, mert szakértői becslések szerint a körbetartozás nagysága a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra tehető. Ennek az összegnek csaknem fele pedig az építőiparban halmozódott fel.