Kuti Ákos közölte: mindkét esetben a nagy tulajdonosi csoportok befolyásnövelési szándéka áll a lehetséges kivezetés hátterében.
A Linamar Hungary-ben 69,2 százalékos befolyással rendelkezik a kanadai anyavállalat, ebbe beleszámít a hazai menedzsment kezében lévő részvények száma is.
A Danubiusra tavaly nyáron tett nyilvános vételi ajánlatot a nagy tulajdonosi csoport, amely akkor 54 százalékban birtokolta a céget; ezt azóta 75 százalék fölé sikerült tornászniuk, vagyis közel kerültek a 90 százalékos kiszorítási limithez.
A Cashline elemzője kifejtette: a tőzsdei kivonulásnak több előnye is lehet, így ugyanis nem kell megosztani stratégiai információkat a versenytársakkal, amelyek gyakran tőzsdén kívüli társaságok, és az információk birtokában versenyelőnyre tehetnek szert.
A tőzsdei jelenlétnek költségei is vannak, amivel egy zártkörűen működő társaságnak nem kell számolnia - fűzte hozzá a szakember.
Elnéptelenedő parkett
Kuti Ákos szerint a hazai börzét nem rengeti meg ezeknek a cégeknek a távozása, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az elmúlt években egyre több és több társaság hagyta el a parkettet.
Az elemző úgy véli: elképzelhető, hogy a következő öt-hat évben alig marad hazai kibocsátó a BÉT-en.
A Cashline munkatársa kérdésre válaszolva közölte: a kivezetést az Egis esetében sem lehet kizárni, de egyelőre nem világos, hogy a cég anyavállalata venné át teljesen a társaságot, vagy a Servier-t venné meg egy versenytársa.
Új jogköröket kaphatnak a háziorvosok és a szakrendelők, jöhet az uniós pénz